Kinek Az Ég Alatt Már Senkije Sincsen

• "Kinek az ég alatt már senkije sincsen" - Vígszínház | Jegy.hu
• "Kinek az ég alatt már senkije sincsen" (Pesti Színház, 2018) - Színház az egész...
• Kinek az ég alatt már senkije sincsen

Rendező: ifj. Vidnyánszky Attila Arany János élete 13 képben A korabeli elbeszélések, levelek és naplóbejegyzések alapján megírt színmű, Arany János élettörténetén keresztül próbálja közelebb hozni hozzánk a kor nagyjainak szellemiségét. A reformkori emberi kapcsolatok bemutatásával, a március 15-i eseményekhez fűződő hitek megidézésével az előadás választ keres arra, hogy mi közünk van ma a 19. század gondolatiságához. Petőfi Aranyhoz írt levele, 1848. november 15-én: "My dear Dzsenkó! Áj em itthagying Debrecent, zászlóaljunk Becskerekre megy holnapután, én pedig Erdődre With Úrláb januáriusig. Tehát oda légy nekem firkáling még pedig mocs. Tiszteleting end csókoling a tied familia és kendet, vagyok barátod. " János /Csokonai Vitéz Mihály/Madách Imre Zoltán Áron Másik Tanú /Sárváry Pál/Fáncsy Lajos/Gyulai Pál Csapó Attila Egyik Tanú/Imre Sándor/Eötvös József Reider Péter Lantay János Ökrös Olivér Gyerek Arany Mátyus Károly Arany László Maksi Marcell Zene: KOVÁCS ADRIÁN Zenei kíséret: KOVÁCS ADRIÁN / MESTER DÁVID Dramaturg: VECSEI H. MIKLÓS Hang: CHUDÁK RÓBERT Világítás: HLINKA MÓNIKA Szcenika: J UHÁSZ ZOLTÁN Látvány: VECSEI KINGA RÉTA Koreográfus: BERECZ ISTVÁN Ügyelő: EPERJESI ANIKÓ Súgó: SZILÁGYI BRIGITTA A rendező munkatársa: SZLÁDEK KATA Rendező: IFJ.

"Kinek az ég alatt már senkije sincsen" - Vígszínház | Jegy.hu

A Vígszínház utolsó bemutatóját tartotta a Pesti Színházban az évadban. Az Arany Jánost középpontba állító " Kinek az égvilágon már senkije sincsen" című darabban Hegedűs D. Géza mint "tanár úr" együtt játszik tanítványaival, a Vígszínház társulatának ifjú tagjai pedig együtt játszanak a közönséggel. Egyre inkább kezd bizonyossá válni bennem, hogy Eszenyi Enikőnek és a Vígszínház vezetőségének elsődleges céljává vált, hogy a fiatalokat megszólítsa és becsalogassa a teátrum előadásaira. (Lehet, ez már hosszú évek óta így van, de én csak az idei évadban tértem vissza nézőként a színházhoz, így csak az utóbbi hónapokban általam látott előadásokból tudom leszűrni ezt a következtetést. ) Ez az irányvonal a darabválasztásokon és a rendezői koncepciókon is elég erősen érződik, de ez mind önmagában még kevés lenne. Ehhez kell egy fiatalokból álló csapat (a társulat nagyjából fele az elmúlt öt évben végzett a Színműn – és akkor az egyetemi hallgatókról még nem is beszéltem), akik nem csak játszanak, hanem alkotnak is.

Az előadás szövegkönyvének elkészültét fél éves kutatómunka előzte meg. Vecsei Miklós az Arany-írásokkal és versekkel együtt mintegy 6-7000 oldal szakirodalmat olvasott el, míg végül összeállt a darab alapját képező 400 oldalnyi jegyzet. "A legfontosabb forrásom Arany levelezése volt, mert azalapján egészen pontos szavakat tudtam szereplőim szájába adni. Az embert és a példaképet szeretnénk megmutatni. A 13 kép mindegyikében egy-egy olyan kérdést teszünk fel, amelyekre a fiatalok megadhatják a saját válaszaikat. Próbáltam azokat az állomásokat kivenni az életéből, amelyekhez mind tudunk kötni egy fontos gondolatmenetet. Kezdetektől fogva Arany hitét kerestük. Hogy ő miért élt és miért dolgozott? Hogy jutott el különböző megállapításokig és kérdésekig az életében. Legfontosabb feladat az volt, hogy feloldjam a tankönyvi szárazságot. Hogy elhiggyük: ők is emberek voltak, akik éreztek, szerettek, mulasztásaik voltak. Ifjúsági előadásról lévén szó, fontos volt, hogy szenteljünk időt a korállapot, korhangulat ismertetésének.

Mint például Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila. Az a Vecsei H. Miklós, aki mondhatni egymaga vitte színre a Mondjad, Atikám! -at, a József Attiláról szóló több mint kétórás monodrámát, és aki ennek a darabnak is a megírásáért felelős volt. Az az ifj. Vidnyánszky Attila, akinek már a neve könnyen megoszlathatja a közönséget, ha az ifjabb előtagot elhagyjuk, aki talán a valaha készült legszínvonalasabb magyar sorozat, az Aranyélet második évadásban kapott fontos szerepet, és aki az idei évadban eljátszotta Hamlet et a Vígszínházban és megrendezte A félkegyelmű t a Pesti Színházban. Meg ezt az előadást is. Ha műfajilag kellene behatárolnom, talán a kísérletező színházi előadás megjelölést adnám a darabnak. Amikor megérkeztem a Pesti Színház épületében, az előcsarnokban Csapó Attila beszélgetett a nézőkkel, időnként odakiáltva Tóth András nak a "milyen tálat" kérdést. A nézőtéren Szilágyi Csenge sörözött és beszélgetett egy férfival, arról, hogy miért döntött úgy, hogy megnézni ezt az előadást.

"Kinek az ég alatt már senkije sincsen" (Pesti Színház, 2018) - Színház az egész...

VIDNYÁNSZKY ATTILA (19. 00 órás kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 21. 55) Az előadás létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja.

előadás, magyar, 2017., 14 - 99 éves kor között Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 11 szavazatból Ifjúsági előadás Kinek az ég alatt már senkije sincsen címmel rendez ifjúsági előadást az Arany János-emlékév 2017 alkalmából ifj. Vidnyánszky Attila a Csokonai Színházban. A darabot korabeli elbeszélések, esszék és naplóbejegyzések, valamint a lírai és prózai életmű alapján Vecsei Miklós írta. A fiatal alkotók elsődleges célja, hogy Arany János élettörténetén keresztül megpróbálják közelebb hozni a kor nagyjainak szellemiségét, megidézni, hogy mit jelenthetett akkoriban az ember és ember közötti kapcsolat, milyen közös hit kellett a március 15-ei eseményekhez, és hogy mi közünk van ma a 19. század gondolatiságához. Az Arany János életútját 13 képben, beavatószínházi formában megjelenítő produkció főbb szerepeiben Szakács Hajnalkát, Kiss Gergely Mátét, Janka Barnabást, Szabó Sebestény Lászlót, Dóra Bélát és Gyöngyösi Zoltánt láthatja a közönség.

Ideiglenesen le vagy tiltva Úgy tűnik, hogy ezt a funkciót a megengedettnél intenzívebben használtad. A használatáról ideiglenesen le vagy tiltva.

Kinek az ég alatt már senkije sincsen

A fél év kutatómunka és próbafolyamat alatt, úgy érzem, hogy magamhoz tudtam ölelni Aranyt, mint embert. Ez számomra, és az alkotócsapat számára egy nagy élmény, és még nagyobb feladat az, hogy ezt az érzést, tovább tudjuk-e adni?! " A Kinek az ég alatt már senkije sincsen szövege, ahogy az alkotók egyéb munkáiban is, a próbafolyamat alatt vált véglegessé. Ifj. Vidnyánszky Attila kiemelte: "Azokat az értékeket akarják visszahozni, amelyeket már elveszítettünk. Ezek az emberek a mi szemünkben múzeumi leletek, azok a dolgok is, amikről beszélnek, akár a magyarságról, akár a szabadságharcról van szó. Megemlékezünk róla, beszélünk róla, de egy tíz-tizenöt éves nem tudja megfejteni a pontos üzenetet. Ha Arany Jánosnak van valami fontos "felfedezése" számomra az az, hogy újra kell tanulnunk embernek lenni, újra kell fogalmaznunk a saját létünket, viszonyainkat az emberekkel, a hazánkkal, a barátainkkal, szeretteinkkel és a párunkkal kapcsolatban is. " Közreműködnek a Sztalker Csoport Színiiskola növendékei: Lantay János ÖKRÖS OLIVÉR Gyerek Arany MÁTYUS KÁROLY A(z) Pesti Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista: Szereplők Megyeri Sára /Ercsey Julianna/Desdemona Arany György/Latinovits Zoltán/Petőfi Sándor János /Csokonai Vitéz Mihály/Madách Imre Sárváry Pál/Fáncsy Lajos/Pákh Arany szomszédja/Arany János/Szákfy József Imre Sándor/Eötvös József Arany/Mihó Laci/Gyulai Pál

Arany János élete 13 képben A debreceni Csokonai Színház és a fiatal alkotócsapat közös előadása, Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából. A korabeli elbeszélések, levelek és naplóbejegyzések alapján megírt történet Arany János élettörténetén keresztül próbálja hozzánk közelebb hozni a kor nagyjainak szellemiségét. Az előadás egyúttal próbálja megidézni, hogy mit jelenthetett akkoriban az ember és ember közötti kapcsolat, hogy milyen közös hit kellett a március 15-ei eseményekhez, és hogy mi közünk van ma a 19. század gondolatiságához. "My dear Dzsenkó! Áj em itthagying Debrecent, zászlóaljunk Becs­kerekre megy holnapután, én pedig Erdődre With Úrláb januáriusig. Tehát oda légy nekem firkáling még pedig mocs. Tiszteleting end csókoling a tied familia és kendet, vagyok barátod. " − Petőfi Aranyhoz írt levele 1848. november 15. Kapcsolódó írások Művészien, mégis közérthetően – A Kinek az ég alatt már senkije sincsen című ifjúsági előadásról Van, amikor csak úgy röpködnek az ásványvizes palackok Debrecenben Aranyhoz méltó ajándék Egyelőre ennek az előadásnak nincs kitűzött időpontja.

• Eladó Lakás, Budapest 13. ker. - XIII. kerület, Budapest - Lakás
• Szadol fajt 2 torrent
• A bevétel erősíti a szabályt
• Templom és kocsma: kettő az egyben - Blikk
• 6 hónapos baba étrend minta turkce
• XVII. kerület - Tulajdonostól Családi házak! Hirdetés kereső eladó használt olcsó és új házak.. - Apróhirdetés Ingyen
• Anne frank naplója teljes film magyarul

Ez tehát veszélyes játék (még az előadás előtt az egyik, közelemben ülő hölgy példának okáért kategorikusan megtagadta a színész felkérését), mert nagyban rá tudja nyomni a bélyegét a hangulatra, hogy mennyire tudja elengedni és belehelyezni magát a színpadon látottakba a néző. Azonban bármennyire is frappánsan oldották meg az első felvonásban az előadás kivitelezését, a folytatásban mégis hiányérzetem volt. A hirtelen hangulatváltás nekem kissé hatásvadásznak tűnt, és humor-dráma aránya is éles fordulatot vett, amely inkább idegen volt a korábban látottakhoz. Továbbá, a második felvonásban jóval több idő telik el az egyes képek között, amely kissé úgy hat, mintha rohamléptekben vágtatnánk át a költő életén, sőt, igazából nem egyszer volt olyan érzésem, hogy a darab inkább (Wunderlich József által egyébként remekül megformált) Petőfit helyezi a középpontba, semmint Aranyt. Mindezt leszámítva a második felvonásban nagyon erős drámai szerepeket láthatunk: Szilágyi Csenge ismét bizonyította, hogy korunk egyik legtehetségesebb fiatal színésznője, akinek már egy pillantásában is benne van minden, de ígéretesnek tűnik még Antóci Dorottya és Rudolf Szonja is, akik még az egyetem padjait (és deszkáit) koptatják.