Az utolsó vedlést követően nyeri el fehér színét és jellegzetes rajzolatát. A hím lárva teste a 4. stádiumban nem duzzad tovább, hanem a vedlés után a kifejlett hím kifurakodik a gyökérből és a talajban vándorolva keresi fel és termékenyíti meg a nőstényt. A megtermékenyített nőstény vulvája körül egy ragacsos, zselészerű massza, a mátrix vagy az ún. tojászsák alakul ki. A tojás egy része ebbe kerül, túlnyomó részük azonban az anya testében marad. A mátrixba kerülő tojások nyomban tovább fejlődnek, a lárvák kikelésük után azonnal újabb növények gyökerébe furakodnak be. Egy nemzedék kifejlődéséhez, a hőmérsékleti viszonyoktól függően 4–8 hét szükséges. Kedvező körülmények között évenként 3–5 nemzedéke van. Természetes ellenségei A talajban lévő cisztákat és tojásokat több ragadozó fonálféreg (Mononchus), televényféreg (Enchytraeus), ugróvillás (Onychiurus, Isotoma, Orchesella), ragadozó atka, medveállatka ritkítja. Védekezés - Ellene a leghatásosabb védekezés a vetésforgó. - A fertőzött területen hat éven keresztül nem szabad újból cukorrépát, valamint káposztaféléket, takarmányrépát, repcét, mustárt, karalábét, spenótot termelni.
Tápnövényei Tápnövényeinek köre igen széles. A libatopfélék (Chenopodiaceae) és a keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába tartozó fajok mindegyikén megél. A termesztett növények közül a legfontosabb tápnövénye a cukorrépa és a takarmányrépa. Ezenkívül előfordul a céklarépán, spenóton, mangoldon, a káposztaféléken, valamint számos gyomnövényen is, közülük a leggyakrabban a vadrepcén, repcsényretken, pásztortáskán. Gazdasági jelentősége. Hazánkban jelenleg a répa-fonálféreg a legjelentősebb cisztaképző fonálféregfaj. Különösen a mély fekvésű területeken gyakori. Kárképe Tömeges előfordulása esetén táplálkozásával akadályozza a táplálékfelvételt, ezért a növényen táplálékhiány és annak tünetei mutatkoznak. Ezért a növény állandóan újabb és újabb oldalgyökereket fejleszt, maga a főgyökér kisebb marad, deformálódik. Az oldalgyökereken találhatók a fehér, citrom alakú nőstények, illetve később azok cisztái. A "szakállassá" vált gyökér súlya csökken, cukortartalma mérséklődik, összetétele megváltozik, amennyiben a nem kikristályosodó cukortartalom növekszik.
A növény föld feletti részein a kártétel június–július hónapokban válik láthatóvá. A víz- és tápanyaghiány kihatásaként a meleg nyári napokon a levelek fonnyadnak, hervadnak. Reggelre többnyire magukhoz térnek. A növekedés üteme csökken, a levelek sárgulnak. Életmódja Kedvező körülmények között évenként 3–5 nemzedéke van. A ciszták telelnek, amelyek egyébként a szabadban több évig is életképesek maradnak. Egy cisztában rendszerint 200 tojás van. Tavasszal, amikor a talajhőmérséklet 10 °C fölé emelkedik, a Beta répák és a libatopfélék (Chenopodiaceae) gyökérváladékának hatására megkezdődik a lárvák kelése. Az 1. stádiumban lévő lárva a tojásban vedlik, a szabadban a 2. stádiumú lárvák jelennek meg. Ezek az ún. migrációs lárvák, amelyek képesek a talajban vándorolni és a növénybe behatolni. A gyökércsúcs közelében befurakodó lárvák a gyökértengellyel párhuzamosan helyezkednek el. A nőstény jellegű lárva a 4. lárvastádiumban megduzzad, felrepeszti a gyökér fel-hámját és így testének nagy része a szabadba kerül, fejével azonban továbbra is szilárdan a szövetekbe rögzíti magát.
De ha a szélcsendnél nagyobb szél fúj, és nem szed össze valaki egy hínármezőt, akkor nagy valószínűséggel teljesíthető a Kékszalag bárki számára körülbelül másfél nap alatt. Visy László Oszi
Forrás: Magyar Wikipédia: Répa-fonálféreg
- Nagyon fontos a terület gyommentesen tartása. - Célszerű ugyanakkor ún. "fonálféreg-tisztító" növényeket, lucernát, kukoricát, rozsot, vöröshagymát, lent vetni, amelyeknek váladéka serkenti a lárvák kelését a cisztában lévő tojásokból, de azoknak nem gazdanövényei, így a kikelő lárvák elpusztulnak. - Néhány semleges növény – a burgonya, murokrépa, mák, csillagfürt, kender – termesztése is elősegíti egyedszámuk csökkenését. - A talajfertőtlenítő szerek közül ellene a leghatásosabbnak az aldikarb és az oxamil hatóanyagú nematicidek bizonyultak.
Idézet az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény 42. §-ából: (3) Igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve – ha nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik – nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfaj: a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez; b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez;... e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez, termesztésbe vonásához;...
Amennyiben nem rendelkezik regisztrációval, de szeretné látni az ajánlatot és adni-venni a rendszeren keresztül, a regisztrációt most itt is megteheti: kattintson a regisztrációért! Szállítási díj kalkulátor az ajánlat leütéséhez Kérjük, írja be a termék adatlapján található fehér mezőbe a Leütni kívánt mennyiséget, majd a térkép fölé azt a települést, ahova vagy ahonnan a szállítás történne. Rendszerünk ezután szállítási költséget számot, a térkép mellett megjelenítve. Az ajánlatokat ezt követően a szállítókkal közvetlenül egyeztetheti, pontosíthatja. További (malac) sertés ajánlatok
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 5755 bájt Kertészet Répa-fonálféreg ( Heterodera schachtii, Syn: -) Más neve(i): - A Cisztaképző fonálférgek családjába tartozó faj. A nőstény cisztája citrom alakú, az egyik végén általában vékonyabb kidudorodással, a másik vége tompább kiemelkedésű. Nagysága 0, 6–0, 9 mm, szélessége 0, 4–0, 5 mm. :Kezdetben világosabb, idősebb korban sötétbarna színű. Az átvilágított ciszta falán cikcakk alakú rajzolat látható. A jól kiemelkedő vulvakúpon két kis bab formájú vulvaablak van. A hím fonálszerű, 0, 7–0, 8 mm hosszú. Farka tompa, csipeszhez hasonló párzóhorgokkal. Földrajzi elterjedése Eredeti elterjedési területe feltehetően a Földközi-tenger környéke. A cukorrépa-termesztés fokozódásával eljutott Európa minden répatermelő vidékére. Előfordulása jelenleg Amerikában, Dél-:Afrikában, Ausztráliában is ismert. Hazánkban általánosan elterjedt, a répatermő körzetekben mindenütt előfordul.