2020. szeptember 21. 16:04 Tisztelt Vásárlóink! A Magyar Állami Operaház 2020. szeptember 17-i közleménye értelmében legtöbb előadásunk várhatóan 2020. október 17-ig elmarad. Az előadásokra váltott jegyek árát visszatérítjük. A visszatérítés módjáról az alábbiakban olvashatnak. Az elmaradó előadásokra online váltott jegyek árát automatikusan visszatérítjük. A pénztárban vásárolt jegyek ellenértékét az Opera Értékesítési Centrumában (1061 Budapest, Hajós utca 13–15., hétköznapokon 10:00 és 17:00 óra között) és az Erkel Színház jegypénztárában (1087 Budapest, II. János Pál pápa tér 30., hétköznapokon 10:00 és 18:00 óra között) munkatársaink visszatérítik, vagy a jegyeket igény szerint más előadásra becserélik. További információért keressék munkatársainkat a e-mail-címen! Elmaradó előadásaink: Eiffel Műhelyház / Hevesi Sándor háziszínpad 2020. 09. 21 20:00 Fantasio / Fortunio Erkel Színház 2020. 24 19:00 Laurencia Eiffel Műhelyház / Bánffy Miklós terem 2020. 25 20:00 Poppea megkoronázása 2020.
Papi pályáján tehetségéhez méltó módon emelkedett. II. Lajos királynak kedvelt diplomatája volt, többízben megfordult Zsigmond lengyel király udvarában, 1525-ben Rómában járt VII. Kelemen pápánál, hogy segítséget szerezzen a törökök ellen. A király 1526-ban kancellárrá nevezte ki. Résztvett a mohácsi csatában, innen szerencsésen megmenekült és Zsigmond lengyel király számára megírta a végzetes török hadjárat történetét. A Habsburg-ház és a Zápolyai-család küzdelmeiben a nemzeti király pártjához csatlakozott; 1532-ben pécsi, 1537-ben váci püspök lett; 1539-ben Verbőczy Istvánnal és több magyar úrral együtt ő hozta Budára Lengyelországból Zsigmond király leányát, Izabellát, magyar királynénak, János király hitvesének. Ebben az évben hunyt el Vácon, jó emléket hagyva maga után. Kiadások. – Brodarics István történeti munkája már egy évvel a mohácsi csata után megjelent: De conflictu Hungarorum cum Turcis ad Mohacz verissima descriptio. Krakkó, 1527. – Azóta több kiadása és két magyar fordítása: Letenyei Jánosé (Buda, 1795) és Szentpétery Imréé (Budapest, 1903).
Ottan hever meggyilkolt hitvesem, És gyilkolója azon törvényeket Tapodta, melyek édes tartományimat Zöldeltetik. Buzogj te meglopattatott Szív, árva gyermekid kiáltanak! Serkenj fel összerontatott igazság; De én elégtételt veszek. - Vigyétek. (Merően néz maga elébe. ) (csak egy lépéssel előbbre jön s térdre esik, és rémülve kiált). Uram! beteg feleségem s éhező Öt gyermekim kínos nyögések az Istennek irgalmáért felmenő Végső fohászkodásodat ki fogják Zavarni a mennyekből, ha megölöd Gyámoljokat. SOLOM (szánakozva Bánkra mutat). Nézd, uram, e csüggedést! - Király, A büntetés már ennek irgalom. ( semmire sem figyelmez). Nincs a teremtésben vesztes csak ő - Nincs árva, úgy mond, csak az ő gyermeke. Jól értelek; kivetted a kezemből Pálcámat; - én imádlak! Igy magam Büntetni nem tudtam - ( magában) - nem mertem is. Magyarok! előbb mintsem magyar hazánk - Előbb esett el méltán a királyné! ( a lépcsőn hagyja a királyfiakat s Gertrúdisra borul). Gertrudis! a gyilkos szabad! Szabad! ( alig érthetőleg).
A király és én (eredeti cím: The King and I) 1999 -ben bemutatott egész estés amerikai 2D-s számítógépes animációs film, amely a The King and I című 1951-es musical alapján készült. A musical alapja Margaret Landon Anna és a király című regénye. Az animációs film készítői az indiai Pentamedia Graphics és az amerikai Rich Animation Studios és a Rankin/Bass Animated Entertainment. Producerei a Warner Bros. Animation és a Morgan Creek Productions, ez utóbbinak ez volt az első animációs filmje. Cselekmény [ szerkesztés] A film egy angol fiatalasszony, Anna Leonowens történetét mutatja be, aki az 1860-as évek elején Sziámba utazik, hogy Mongkut király tanára legyen. A talpraesett és határozott Anna új gondolkodásmódot hoz Sziám királyának és a királyi családnak.