A legfontosabb tényező a fa nedvességtartalma. A nem megfelelő szárazságú fa tüzelése plusz 10-40% fafelhasználással jár, néha a tüzelést is ellehetetleníti. Elkormozódik, elkátrányozódik a kályha füstjárata és a kémény. A füstjáratban lerakódott koromréteg csökkenti a füstgáz és a kályha falazata közötti hőleadást, nagymértékben rontva ezzel a hatásfokot. A fakátránnyal átitatott, bűzölgő cserépkályha csak bontással "javítható". Tetemes kiadás! A tökéletlen égésből származó égéstermék szennyezi a környezetet. A tűzifa nedvességtartalmának méricskélésére szolgáló eszközök működési elve az elektromos ellenálláson vagy az elektromos kapacitáson alapul. (Megkülönböztetünk nettó és bruttó víztartalmi százalékot. ) A tűzifát általában a vegetációs időn kívül, télen termelik ki. A kora tavasszal megvásárolt, "konyhakészre" hasogatott és megfelelően tárolt fa őszre tüzelésre megfelelő. Az egyméteres választék eredeti hosszban és kérgében hagyva viszont csak a következő szezonban fűthető. Az égés szükséges feltétele még az égést tápláló levegő, oxigén, a huzat.
Várjuk meg, míg leég, majd zárjuk be a hamuajtót és élvezzük a felmelegedett helységet! Ha kellemetlen szagot érzünk, akkor nem kell egyből megijedni, hisz a szag a túlfűtésre is utalhat. Ha nem egyajtós kályhánk van, akkor nem szükséges a hamut minden fűtés alkalmával kikotorni, elég 3-5 naponta kitakarítani az égésteret. A tűz testünk mellett lelkünket is felmelegíti és megnyugtatja, ezért kuporodjunk a kályha elé és élvezzük a látványt! Tartósság szempontjából teljesen száraz fát és szenet használjunk, így nem kátrányosodik el a kályha! Fa Szén Cserépkályha Gyufa/öngyújtó Papír Újság Ne pakoljunk semmit a tűzrács ajtaja előtti részre, mert azzal akadályozzuk az oxigén beáramlását, így nem tápláljuk tovább a tüzet! Ha egyajtós a cserépkályhánk, akkor hagyjuk nyitva résnyire a tüzelőajtót és a finomszabályzót! Ne zárjuk be a hamuajtót addig, amíg le nem égett a tüzelőanyag! Soha ne dobjunk a kályhába nem illő anyagokat a tüzelőtérbe, például gumit, nejlont vagy bármilyen csonthéjat (dió, mogyoró stb.
Kályhánk már át fog melegedni, de ki is fog hamar hűlni. Az ötödik alkalom után már lezárhatjuk, a cserépkályha kész a használatra. ha visszafüstöl: több indoka is van annak, ha visszafüstöl kályhánk. a legegyszerűbb magyarázat az, hogy eldugult, – a vízszintes járatok és a füstcső megtelt hamuval és korommal – ekkor egy tisztítással lehet orvosolni a problémát. Ez 5-10 évenként aktuális, a tüzelőanyagtól függően. Lehet a kémény is eldugulva, ilyenkor kéményseprő szükséges. Olyan is van átmeneti időszakban – tavasszal, ősszel – amikor nem használjuk minden nap a cserépkályhát, hogy a nem üzemmeleg kéményben légdugó alakul ki. Napsütéses napokon - amikor bent esetleg hidegebb is van, mint kint a szabadban - a kéményben lévő hidegebb levegő lefelé tendál, a kályhából jövő meleg füst meg menne kifelé, de a hidegebb levegő nem engedi. Ilyenkor kell a kéménytisztító ajtón keresztül közvetlenül a kéményben elégetni újságpapírt azért, hogy megindítsuk a "kéményhatást". Most már a cserépkályhából is ki fogja húzni a füstöt.
napokig) nem tudtuk a szárító tüzelést folytatni, száraz kályhánál pedig ősszel az első begyújtáskor, vagy a kályha rendszertelen használatánál begyújtás előtt végezzük el! – Kifűtés második és további heteiben az eltüzelt fa-mennyiséget fokozatosan növelhetjük 40-50%-os (közép meleg) állapot eléréséig. Ügyelve arra, hogy az ajtót még mindig TILOS becsukni! – Az ajtó (minimum a hamuajtó) nyitva tartása a huzat biztosítása miatt szükséges. Az új kályhában sok víz található, ami a tűz hatására gőz formájában távozik a kéményen keresztül! Az ajtó bezárása megakadályozza a huzatot, a gőzök nem tudnak távozni és a fugák kitágulnak. Ezért különösen fontos, hogy a száradás alatt az ajtó (akár ég bent a tűz, akár nem) mindig NYITVA legyen. – Az óvatosan szárazra fűtött kályha hosszabb élettartamot és zavartalanabb üzemelést biztosít! – Száradás utáni tüzeléskor naponta igény szerint száraz tűzifát két vagy több részletben folyamatosan égessünk el megfelelő levegő biztosításával. Megfelelő mennyiségű levegőt biztosítani lehet a tüzelőajtó 5-8 cm-es nyitott állapotával, vagy ha hamuajtó is van, akkor a hamuajtó teljes nyitva tartásával (ebben az esetben a tűztérajtót nem célszerű nyitva tartani! )
Ennél többet nem érdemes, kevesebbet pedig nem szabad a tűztérbe raknunk. Olcsóbb 1-2 mázsa fa esetlegesen fölös melegét kiengedni az ablakon, mint a rosszul megvalósított tüzeléssel, az előzőkben említett fűtési hibákkal tetemesebb kárt okozni. Ha meglepően kevés fával sok meleghez jutunk, és a kéményünk nem füstöl, akkor mindent jól csináltunk. Olcsón, környezetkímélő módon, a központi energiaellátó rendszerektől függetlenül, biztonságot nyújtó, kedvesen elegáns cserépkályhánkból, barátságos, jó komfortérzetet adó meleget élvezhetünk. A tűzifával való foglalatosság férfias feladat. A ropogó tűz melletti hangulat az egész család kedvére van. A cserépkályha fűtési teljesítményét igen nehéz pontosan megadni. (Melyik kályha? Mikor? Hogyan értve? Milyen körülmények között? ) Az összes adat ismeretében már jó közelítéssel megadható, de az "ekkora kályha elég szokott lenni" mértéke is gyakran ugyanennyire megbízható. A cserépkályha manapság drága beruházásnak számít. Az építés költségén spórolnak a megrendelők, holott a kályhaépítéshez felhasznált építőanyagok mennyiségére és nemességére szánt kiadás takarékosabb megoldás lenne.
Ezután következhetnek a vastagabb hasábok. Ahhoz, hogy a tüzet folyamatosan táplálni tudjuk oxigénnel, a tűzrács ajtaja előtti részre ne pakoljunk semmit! A hamuajtót viszont csakis akkor zárjuk be, ha a cserépkályha teljes tartalma leégett már, különben számolnunk kell a kátránylerakódás vagy a robbanás veszélyével! Ha pedig egyajtós a kályha, a finomszabályozó mellett a tüzelőajtót is hagyjuk nyitva résnyire! Ha már érezzük, hogy a kályha fala átmelegedett, ne folytassuk a tüzelő adagolását, hanem várjuk meg, amíg minden tüzelő elég! Ha pedig kellemetlen szagot érzünk, az a túlfűtésre utal. A keletkezett hamut 3-6 naponta érdemes kiüríteni, kivéve, ha egyajtós cserépkályhánk van. Ilyenkor ugyanis naponta takarítsuk ki! Ősszel vagy tavasszal, a melegebb napokon előfordulhat, hogy visszafüstöl a kályha. Ilyenkor célszerű egy újságot eltüzelni a kéménytisztító ajtónál. Fontos tudnivalók cserépkályhával történő fűtés esetére: Ha a kályhánk még új vagy újrarakott, akkor a hagyományos fűtés megkezdése előtt szárítófűtést kell tartanunk, ami az adott évszaktól függően két különböző folyamatot jelent.
Túl apró tűzifa (gyújtóst kivéve) esetén egyszerre nagyobb mennyiséget ne rakjunk a tűzre, mert a heves égéssel kárt okozhatunk, "felrobbanthatjuk", túlfűthetjük kályhánkat. – Előforduló jellemzőbb használati hibák: "Robbanás", ha a kályhaajtót korán bezárták, nem égett le tökéletesen a tűzifa parázsig, vagy a parázsra rönkfa lesz rátéve, és az ajtók lezárva. Akkor is robbanás történhet ez esetben, ha a rozetta levegőnyílás csak kb. l cm" van nyitva. Robbanás történhet, ha a tűzre nem megfelelő anyag (pl. dióhéj, rétegelt lemez, fenyőhulladék (karácsonyfa), sok hullámpapír, gázzal töltött palack stb. ) kerül. Túlfűtés, amit sok tüzelővel, illetve túl apróra vágott fával okozhatunk és nagy gyantatartalmú fával kizárólag nem rendeltetésszerű használattal okozhatunk! Következményei a csempe repedése, fuga nyílása, fuga kipotyogása, párkányok emelkedése, lazulása, falnak épített kályhák faltól való eltávolodása, tűztér samottjának potyogása, ajtók deformálódása stb. – A fenti hibákat helytelen használat okozza!
Kezdőlap Hogyan fűtsünk cserépkályhával? A cserépkályhával való fűtés hagyománya a mai napig él a magyar háztartásokban, nem is csoda, hiszen rendkívül hangulatos a ropogó tűz hangja és látványa. Használatára hamar rá lehet érezni, viszont vannak szabályok, amiket mindenképp be kell tartani, ha ezt a fűtési módszert választjuk! A cserépkályha befűtésére használt alapanyagok a kályha típusától függnek. Eszerint megkülönböztetünk fa- és vegyes tüzelésű kályhákat. Míg az előbbi típust kizárólag fával, addig az utóbbit fával és szénnel tápláljuk. A cserépkályhával történő fűtés első lépése a huzat begyújtás előtti ellenőrzése. Abban az esetben, ha nem elég a huzat, mindenképp melegítsük elő a kéményt papírral vagy aprófával. Ha ezt ellenőriztük, akkor elkezdődhet a begyújtás, melynek lépései a következők: Hasonlóan a vegyes tüzelésű kazán begyújtásához, érdemes fokozatosan építeni a tüzet. Miután jobbról és balról megalapoztuk a tűz határát két vastagabb fadarabbal, középre helyezzünk papírokat és vékonyabb faágakat, ami nagyszerű alapot biztosít majd a rétegezéshez!
A gondatlan tűzifakezelés és az egyéb feltételek rossz volta miatt a kelleténél jóval több tűzifát használnak fel, elkormozódik, elkátrányozódik a cserépkályha és a kémény. A cserépkályha csak körülményesen, nagy kosszal járó munkával takarítható. Az égésnek köztudottan három feltétele van, az éghető anyag, az oxigén és a gyulladási hőmérséklet. A "minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár" szólás mintájára: minden fa eltüzelhető, de nem minden fa tűzifa. Pontosabban: nem cserépkályhában eltüzelhető fa. A cserépkályha építésére felhasznált anyagoknak, valamint a kályha szerkezeti sajátosságának a száraz keményfa felel meg égési lefolyásával. A száraz, megfelelő méretű és mennyiségű, a tűztérben célszerűen elhelyezett fával tudunk gazdaságosan és környezetkímélő módon fűteni. A cserépkályhában használható tűzifák jellemzően kis haszonfa-kihozatallal jellemezhető faféleségek. Ezek fűtőértéke közel azonos, égési tulajdonságaik, parázstartásuk alig különbözik, a cél elérését alig befolyásolják.