A vállalati hitelek teljesítését, szakszóval bonitását, vagyis annak szorgalmazását, hogy az ügyfelek valóban teljesítsenek, akkor kell menedzselni, amikor jól megy a bankoknak. Amikor pedig rosszul, akkor muszáj. Fizetnek az ügyfelek Mit jelent ez? Amikor a bankoknál most nagyon alacsony, 1, 3, legfeljebb 5 százalékos nem-teljesítő hitelek aránya, nem lehet hátradőlni. Most minden a bankok kezére játszik: nő a GDP, emelkednek az ingatlanárak, vagyis jók a fedezetek, ráadásul éppen a fenti két hatás miatt jobb áron lehet eladni a bedöglött portfóliókat is. Ez azért fontos, mert egy banknak nem lehetnek sokáig rossz hitelek a portfólióiban. Mert az rosszul mutat, a tőkemegfelelési mutatók miatt is menedzselni kell, ha már sok a rossz hitel, az megfogja az új hitelezést. A csúcsról már lefelé visz az út Vagyis, amikor most azt látjuk, hogy fantasztikus a vállalati hitelpiac, alacsony a rossz adósok aránya és szépen nő az állomány, azt is tudjuk, hogy emögött sok munka és üzlet van. A bankok folyamatosan értékesítik a nem-teljesítő állományokat a követeléskezelőknek, és személyesen is tárgyalnak az adósokkal, például átütemezésekről.
A piacon kifejezetten sokan rendelkeznek körülbelül 700-900 milliárd forintos vállalati hitelállománnyal, amely 8-10 százalékos részesedést jelent sorrendben a K&H-nak, a Raiffeisennek, az MKB-nak, a CIB-nek és az Erstének. Mások a trendek Csakhogy amíg a legtöbb, hagyományosan vállalati fókuszú bank már arra is büszke, hogy maga is eléri a piac 15-16 százalékos bővülését, addig az Erste ezekben az években kapaszkodik fel és ambiciózus tervei szerint az ezermilliárdos állományra lő. Az Erste esetében a növekedés évente 20 százalék feletti, ráadásul ezt szinte "hibátlan", bőven 1 százalék alatti NPL-mutatóval (non performing loan, azaz nem teljesítő vállalati hitelaránnyal) hozza. Azért nincsen könnyű dolga, mert még a legnagyobb erő, az OTP is most ilyen bővülést ér el, ha pedig a piac eleje is így szalad, akkor nehéz a követőknek befogni az éllovasokat. De milyen most ez a piac? Azt szokták mondani, hogy egy márkát akkor kell agyba-főbe reklámozni, amikor jól megy a cégnek. És persze akkor, amikor rosszul.
Az MNB is azt állapította meg a márciusban publikált 330 pontos versenyképességi programjában, hogy a hazai bankok meglehetősen drágán tevékenykednek. Persze ez a szemrehányás nemcsak a hitelintézeteknek szólt, hanem legalább annyira a kormánynak is, amely a Bankszövetség – és most már az annak éléről az MNB-alelnöki székbe átült Patai Mihály jóvoltából a jegybank – nyomásgyakorlása ellenére nem hajlandó kivezetni, sőt még csökkenteni sem a szektorszinten százmilliárdot bőven meghaladó összterhüket.
Vagy hasonlóképpen, ha a hitelből megépített kapacitás ki lesz használva, ha dübörög a gazdaság, akkor mindenkinek működik az üzleti terve, kigazdálkodható a törlesztés. De ki nyer ezzel a legtöbbet? A hazai bankok sorrendjéről és versenyéről sokféle adat létezik, és az is segítség, hogy a nyolc nagy lakossági bank (BB, CIB, Erste, KH, MKB, OTP, Raiffeisen, UniCredit) éves, de többségük esetében féléves jelentéseket is publikál. Mi a bankok mérlegfőösszeg, illetve vállalati hitelezés szerinti sorrendjét ezen egyedi adatok mentén vizsgáltuk, de segítségünkre volt az is, hogy az MNB minden hónapban közzéteszi az úgynevezett hitelezési összefoglalóját (ebben összesített adatok vannak, nem egyedi banki adatok), illetve a bécsi Raiffeisen nemrég közölt egy "CEE Banking reportot", ahogy a Deloitte is közzé tett összesítést, "CEE Banking M&A dynamics remnain stable" című elemzésében. Ezen (euróban megadott) adatok alapján a hazai magánvállalatok hitelei 2018 végén 23, 2 milliárd euróra (7700 milliárd forintra), a GDP 17, 7 százalékára rúgtak, az MNB számaiból azt is tudjuk, hogy azóta már a 8000 milliárd forintos értéket is túllépték a vállalati hitelek.
Négy bank eszközei, forrásai mérséklődtek. A legnagyobb arányban, több mint tíz százalékkal az NHB Növekedési Hitel Banké, miután tízmilliárd forintot meghaladó mértékben vettek ki betéteket addigi ügyfelei, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hitelintézet március közepén végelszámolás alá került. Az előző évéhez képest közel tíz százalékkal lett karcsúbb a tőzsdére a minap bevezetett MKB Bank, ami a vállalatok által nála elhelyezett betétek és értékapapírok kétszámjegyű csökkenésének tudható be. E duón kívül a Commerzbank (1, 61 százalékkal) és a Kinizsi Bank (0, 23 százalékkal) vett még vissza – utóbbi sem kerül már fel a 2019-es banklistára, mivel az év elején visszaadta banki jogosítványait (és ma már Kinizsi Invest néven működik), állományát az azóta már szintén eltűnt, jobban mondva április 30-ával harmadmagával az új Takarékbankba olvadt B3 Takaréknak adta át. A banki mérlegfőösszegek alapján az OTP továbbra is messze piacvezető, részesedése csak hajszállal csökkent 2017-ről 2018-ra, de még mindig 25 százalék feletti.
Mégis mindent összevetve, az alacsony kamatkörnyezet, a sok állami támogatott hitel, a növekvő GDP és ingatlanárak miatt idilli helyzetben van a vállalati hitelpiac. De, hogy ne fejezzük be ezt az írást, hurráoptimizmussal, amikor a hegymászó felért a Himalájára, tudja, hogy onnan már csak lefelé vezet az út. A túl jó adatokkal, a hibátlan bázissal az a baj, hogy innen már csak nehezebb periódus jöhet. Ahogy az MNB is írja, a hitelezési kondíciók a második negyedévben érdemben nem változtak, a nagy összegű hitelek kamata ugyan még mindig enyhén mérséklődött, de a kis összegű hitelek átlagos kamata csekély mértékben már emelkedett. Aki most gondolkodik hitelfelvételen, annak nagyon ajánlott a minél hosszabb kamatperiódus. A jó hitelfelvételi lehetőségnél nem kell még jobb.
Kivonulások, csalási botrányok, összeolvadások és példátlan sikerek követték egymást az elmúlt évtizedben a közép- és kelet-európai régió bankpiacán. Megnéztük, a régiónk 7 legnagyobb nemzetközi szereplője közül ki, hol került ki győztesen a válság és a kilábalás bonyolult folyamatából 2008 óta. Két érdekesség: a régióban Magyarország lett mára a legkevésbé koncentrált bankpiac, és Románia mellett nálunk lett a legalacsonyabb a hitelpenetráció is. Cikkünkhöz javarészt a Raiffeisen 2008-as és 2017-es CEE Banking Sector Reportjában megjelent adatokat használtuk fel, 10 országot (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Románia, Bulgária, Szerbia, Ukrajna) és 7 nagybankot kiválasztva (az időközben megjelent és bizonytalan régiós jövővel bíró Sberbanktól eltekintünk) mutatnak... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 854 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Piaci részesedése egyébként a 33 bankból pont ugyanannyinak mérséklődött, mint amennyinek gyarapodott (16-16-nak), míg a Takarék Jelzálogbanké stagnált. Érdekes, hogy az első három helyet elfoglalók (OTP, K&H, UniCredit) mindegyike a mínuszosok között van, rajtuk kívül a top 10-ből csak az MKB és az állami tulajdonú fejlesztési bank, az MFB tortaszelete szűkült. A hazai bankok rangsora a mérlegfőösszegük alapján, millió forintban Rangsor Bank 2018 2017 Változás 2018/2017 (%) 1. OTP 8 506 188 7 771 882 9, 45 2. K&H 3 229 244 3 041 317 6, 18 3. UniCredit 3 051 294 2 838 889 7, 48 4. Erste 2 458 763 2 143 845 14, 69 5. Raiffeisen 2 409 761 2 172 339 10, 93 6. CIB 1 902 350 1 677 765 13, 39 7. MKB 1 858 629 2 051 028 -9, 38 8. MFB* 1 227 993 1 185 845 3, 55 9. Budapest Bank 1 221 685 1 024 725 19, 22 10. OTP Jelzálogbank 1 209 239 1 080 051 11, 96 11. Takarékbank* 1 165 183 840 790 38, 58 12. Eximbank* 973 577 939 777 3, 60 13. Takarék Kereskedelmi Bank* 543 895 466 089 16, 69 14. Merkantil 405 466 369 406 9, 76 15.
A piacvezető OTP szárnyal, az igazi vállalati specialista UniCredit hagyományosan ebben a szegmensben a legerősebb, a CIB és a Raiffeisen tartja a lépést a gyorsan bővülő piaccal, de talán a legjobban mégis az Erste iparkodik most a vállalati hitelezés szegmensében. A vállalati hitelezés a bankszektor egyik legfontosabb szegmense, nemcsak a hitelt nyújtó (és ezzel jól kereső) bankoknak, nemcsak az adott hiteleket felvevő vállalatoknak, de a nemzetgazdaság egészének is. Hiszen a gazdaság növekedéséhez, a munkahelyek létesítéséhez, a cégek technológiai megújulásához és kapacitás-bővítéséhez hitel kell. Ezért van az, hogy a mindenkori pénzügyi vezetés, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pénzügyminisztérium (PM), vagy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) folyamatosan ösztönözni próbálja a vállalati hitelezést. Ha kell, verbális ösztönzéssel, ha kell, alacsony kamatokkal, ha kell, kedvezményes hitelprogramokkal. Nehéz időszak után És ez a csomag összességében működik is, ami azért örömteli, mert nehéz időszak után vagyunk.