A Magyar Külpolitika A Két Világháború Között – A Magyar Kl Politika A Két Világháború Között
- Magyar külpolitika a két világháború között | Egyéb videók
- Érettségi tételek - Magyarország külpolitikai céljai és kapcsolatai a két világháború között | Sulinet Hírmagazin
A két világháború közti évek magyar külpolitikáját (1919 nyara és 1944 márciusa között) a fentiek alapján négy korszakra bonthatjuk: a már említett antant-függés éveire (1919 - 1933), a németekhez való közeledés időszakára (1933 - 1940), a német szövetség idejére (1940 - 1944) és végül a megszállás hónapjaira (1944 - 1945). A magyar külpolitikát ebben a négyes megosztásban érdemes vizsgálni és értékelni is. A németekhez való közeledés a kérések és jutalmazások váltakozását hozta: az első bécsi döntéssel (1938 november 2-án) például megkaphattuk a Felvidék egy részét, mire válaszul viszont csatlakoznunk kellett a németek kommunista ellenes szövetségéhez, az Antikomintern Paktum hoz. Alig pár hónappal később, 1939 márciusában megszállhattuk Kárpátalját, de ezért Hitler elvárta tőlünk, hogy egy hónapra rá (1939 április 11 -én) mi is kilépjünk a Népszövetségből. Közben német mintára bevezettük a zsidótörvényeket (1938 május 29-én és 1939 május 5 -én), amire jutalmul a második bécsi döntés 1940 augusztus 30-án nekünk ítélte Észak-Erdélyt.
Magyar külpolitika a két világháború között | Egyéb videók
(Mindent vissza! irredenta jelszava) A két világháború közötti magyar kormánypolitika a nemzetközi viszonyok és a mindenkori belső helyzet függvényében időről időre változott, módosult. A revízióra törekvés azonban állandó volt. A tétel kifejtése A békeszerződés aláírása után a magyar külpolitika Románia és Csehszlovákia felé közeledett a határok megváltoztatása igényével. A kisantant célja azonban Magyarország sakkban tartása és egymás kölcsönös megsegítése volt nem provokált magyar támadás esetére. A másik lehetőség a vesztes államok német vezetés alatti összefogása volt, de ez – elsősorban a németek elutasító magatartása miatt – szintén nem lehetett reális. A németek a megbékélés és a beilleszkedés elvét vallották ekkor. A nemzetközi viszonyok stabilizálódásával, az ország teljes elszigetelődésének veszélyével és a magyar gazdaság kölcsönszükségleteivel számot vetve a Bethlen-kormány új irányt keresett, ennek egyik első jele Magyarország felvétele volt a Nemzetek Szövetségébe (1922).
A gazdasági válság mélypontján a Károlyi-kormány elsősorban a belpolitikai kérdésekre összpontosított. Az 1932-ben alakult Gömbös-kormány már a válságból való kilábalás érdekében, a piacszerzés és békeszerződés revíziójának jegyében kezdte meg a tájékozódást először Olaszországnál, az I. világháború egyik győztesénél. Amikor Hitler kancellár lett Gömbös nála is látogatást tett. Azt remélte, hogy piacot tud szerezni a magyar gabonának. Gömbös politikai szempontból is szerette volna Magyarország tekintélyét növelni úgy, hogy felajánlotta: a vitás kérdésekben közvetít Olaszország és Németország között. Sikeresen vette fel a kapcsolatot Ausztriával is. Ennek az eredménye, hogy 1934 márciusában megkötötték az osztrák-magyar-olasz hármas egyezményt, majd a májusi gazdasági ún. római szerződést, ami a három ország gazdasági és politikai együttműködését célozta. Azonban Olaszország nem volt elég erős ahhoz, hogy revíziónkat hathatósan támogassa, ezért inkább Németország felé kacsingattunk. 1935 májusában Hermann Göring érkezett Budapestre, szeptemberben Gömbös tett látogatást Berlinben, 1936-ban pedig Horthy Miklós látogatta meg Adolf Hitlert Berchtesgadenben (Berhesztgáden).
Igaz ugyan, hogy revíziós céljainak megvalósításában Magyarország nem sokat tudott előre lépni a Gömbös-kormány idején, azonban Olaszország és Németország lett a magyar mezőgazdasági cikkek legfontosabb exportpiaca, és ez előmozdította a gazdasági válság megoldását. A Gömbös halála után kinevezett Darányi Kálmán eleinte próbálta Magyarországon a német orientációt csökkenteni, de a megváltozott nemzetközi helyzetben ő is kénytelen volt politikáján változtatni. Az Anschluss (ánslussz) után 1938. március 15-én elsőként gratulált Németországnak. Emellett meghirdette Győrben a fegyverkezési programot, amely a korábbiakban vallott békés revízió gondolatát nyíltan elvetette. A magyar konzervatív körök nem tudták elfogadni az erősödő német orientációt, ezért Darányit menesztették, és helyette a kormányzó Imrédy Bélát nevezte ki. Imrédy nemzetközileg elismert gazdasági szakember volt szilárd angol kapcsolatokkal. Horthy azt remélte, hogy így csökken a német befolyás. A német kötődés a külpolitikai események gyors változása következtében meghozta első eredményeit.
Ezt követte a nemzetközi kölcsönért folyamodás 1923 elején, amelynek egyik feltételeként a magyar kormánynak még egyszer el kellett ismernie a trianoni békeszerződésben megállapított határok érvényességét, és egyben azt is garantálnia kellett, hogy a Habsburg-dinasztia egyik tagja sem tér vissza a magyar trónra. A kölcsönfelvétel után tehát Magyarország nemcsak a nagyhatalmak katonai, hanem a Népszövetség pénzügyi ellenőrzése alatt is állt. A külpolitikai elszigeteltségből való kitörés első jelentős lépésének az Olaszországgal kötött barátsági szerződés tekinthető (1927). A kezdeményezés Mussolinitól indult ki, aki Jugoszláviával szemben keresett a revízióban szintén érdekelt szövetségest, s egyúttal a kelet-közép- és délkelet-európai francia befolyást akarta ellensúlyozni. A magyar külpolitika számára fontos lépés volt a Lengyelországgal kötött megállapodás (1928). Pilsudski marsall, lengyel államfő kijelentette ugyan, hogy bár a békeszerződés döntéseinek megváltoztatására pillanatnyilag nem lát lehetőséget, a revízió szükségességének napirenden tartását és a békeszerződés későbbi módosítását támogatja.
Érettségi tételek - Magyarország külpolitikai céljai és kapcsolatai a két világháború között | Sulinet Hírmagazin
Ennek felvetése és célja azonban jelentõsen változott a korszak folyamán: a 20-as évek militáns, totális revíziójának gondolatát felváltotta a status quo elfogadásának és a kivárásnak a taktikája, a 30-as években pedig már etnikai és békés, diplomáciai úton történõ revízióról beszéltek a politikusok mind itthon, mind külföldi tárgyalásaikon. Jóllehet a magyar külpolitikának fontos eleme volt az is, hogy igyekeztek kitartani a független, "önálló magyar megoldás" vonala mellett, a revízió céljainak elérése a megfelelõ gazdasági, katonai és külpolitikai potenciált nélkülözõ Magyarország számára szükségessé tette az európai nemzetközi politika állandó elemzését és a kínálkozó lehetõségek kihasználását. Magyarország diplomáciai tájékozódásai - lehetséges támogatókat keresve - természetesnek mondhatók a mindjobban erõsödõ és szintén Európa újrarajzolását akaró Németország irányában, ugyanakkor magukban foglalták a folyamatos kapcsolatkeresést a gyõztes nyugati hatalmakkal is. A mérleg nyelve egy picit hol erre, hol arra billent az egymást követõ kormányok külpolitikájában, s e tendencia jellemzõ maradt a háború kitöréséig, sõt még azután is.
- O nagy gábor magyar szólások és közmondások gyűjteménye online
- Az 1930-as évek magyar külpolitikája | zanza.tv
- 13 évesen hány kill a normalis movie
- Tensei shitara slime datta ken 22 rész
- A magyar külpolitika a két világháború között tétel
- Kiadó lakás örs vezér ternel
