Férfi Nő Arány Magyarországon 2016 - Férfi Nő Arány Magyarországon 2010 Qui Me Suit
(A 18 évesnél idősebb férfiak esetében ez az arány 2005-ben 39, 8%, 2011-ben pedig 45, 5% volt. ) A 2015-ös adatok alapján a felsőfokú alap- és mesterképzésben résztvevő hallgatók közül a nők jelentős túlsúlyban vannak a tanárképzés és oktatástudomány (79%), az egészségügy, szociális gondoskodás (67%), a humántudományok (65%), a társadalomtudományok (64%) és a művészetek (62%), területén. Némi fölény tapasztalható szolgáltatások (58%) a gazdaság és irányítás (55%), valamint a jogi képzések (59%) terén, ugyanakkor majdnem kiegyenlített a nők és férfiak aránya a természettudományos (49%), valamint a mezőgazdasági és állategészségügyi (49%) képzések terén. Jóval kevesebb nő tanul azonban informatikai (21%) és műszaki (22%) területen. 2016-ban a 15–64 éves korosztály 66, 5%-a dolgozott, a munkanélküliek aránya pedig 5, 1% volt. A nők foglalkoztatottsági adatai a férfiakénál kedvezőtlenebbek: míg a férfiak 73, 0%-a dolgozik, addig a nőknek csupán 60, 2%-a. A férfiak 5, 2%-os munkanélküliségi rátájával szemben a nők esetében ugyanez az arány 5, 1%-os.
Férfi nő arány magyarországon 2014 edition
Az adatok forrásai: táblák KSH, Magyar statisztikai évkönyv, 2015 KSH, Demográfiai évkönyv, 2015 KSH, Nők és férfiak, 2015 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Egyéni bérek és keresetek statisztikája Központi Statisztikai Hivatal H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel. /Phone: 345-6000 Postacím/Postal address: P. 51 Budapest H-1525
A nők foglalkoztatottsági adatai a férfiakénál kedvezőtlenebbek: míg a férfiak 73 százaléka dolgozik, addig a nőknél ez az arány csupán 60, 2 százalék. A férfiak 5, 2 százalékos munkanélküliségi rátájával szemben a nők esetében ez az arány 5, 1 százalékos. Részmunkaidőben 2016-ban a 15-74 éves foglalkoztatottak mindössze 5, 2 százaléka dolgozott, arányuk az elmúlt években csökkenő tendenciájú. A nők 7, 3 százaléka, a férfiaknak pedig csupán 3, 5 százaléka dolgozott részmunkaidőben. A részmunkaidőben foglalkoztatottak közül a nők 17, 8 százaléka esetében a gyermek vagy más hozzátartozó, esetleg egyéb családi kötöttség volt a részmunkaidős foglalkoztatás oka. A KSH adataiból az is kiderül: a keresetek szempontjából a nők még mindig jelentősen elmaradnak a férfiak mögött. 2015-ben a fizikai foglalkozású nők bruttó átlagkeresete - a közfoglalkoztatottakkal együtt számolva - 136 800 forint, míg a szellemi foglalkozásúaké 273 800 forint volt, vagyis átlagosan bruttó 223 300 forintot kerestek.
Youtube
A népességszám változása Tovább folytatódott az 1980 óta tartó népességcsökkenés: 2016. október 1-jén Magyarország lakónépessége 9 millió 804 ezer fő volt, vagyis a 2011. évi népszámlálás óta 134 ezer fővel csökkent. Az első modern népszámlálás, 1870 - amikor 5 millió fő volt az ország mai területén élő lakosság száma - és 1980 között a népesség száma megduplázódott. Ez időszak alatt csak egyszer, a II. világháború után fordult elő, hogy két nép számlálás között csökkent az ország népessége. 1980 óta azonban folyamatos a népességfogyás. 2011 óta csak Budapest (35 ezer fő), valamint Pest (33 ezer fő) és Győr-Moson-Sopron megye (11 ezer fő) népessége gyarapodott. Nem véletlen, hogy Közép-Magyarország kivételével minden régió népessége mérséklődött, a legnagyobb mértékben - 59 ezer fővel - Észak-Magyarországon csökkent a lakosság száma. Idősödő társadalom A 2011-es népszámlálás óta tovább növekedett az idős korosztályok aránya. 2016. október 1-jén csaknem 26 ezerrel kevesebb gyermekkorú és 144 ezerrel több 65 éves vagy ennél idősebb ember élt az országban, mint öt éve.
Míg 2001-ig a gyermekkorúak, 2001 után már az idősek eltartása adja a teher többségét. A nemek aránya A férfiak számára jó - vagy rossz? - hír, hogy kismértékben ugyan, de csökkent a nőtöbblet: tavaly októberben a férfiak száma 4 millió 678 ezer, a nőké 5 millió 126 ezer volt. Öt év alatt a férfiak száma 41 ezerrel, a nőké viszont 93 ezerrel csökkent, ami a nemek közötti halandósági különbségek mérséklődését jelzi. 2016-ban ezer férfira 1096 nő jutott, míg 2011-ben még 1106. Míg a 0–14 és a 15–39 évesek csoportjában a férfiak, addig a 40–64 évesek és a 65 fölöttiek között a nők vannak többségben. A nemek aránya Fejér megyében a legkiegyenlítettebb, itt 1052 nő jut ezer férfira, a legjelentősebb nőtöbblet a fővárosban (1160) és Heves megyében (1114) van. Állampolgárság 2016. október 1-jén 149 ezer nem magyar állampolgár élt hazánkban, ami 6 ezerrel haladta meg a 2011-es népszámlálás hasonló adatát. Közülük 105 ezren (77 százalék) európai, 33 ezren (22 százalék) pedig ázsiai ország - elsősorban Kína és Vietnam - állampolgárai.
Lakóhely. Magyarország lakosainak többsége - 8 millió 569 ezer ember, a népesség 87 százaléka - egy lakcímmel rendelkezik. Két lakcíme a lakosság 12 százalékának, 1 millió 199 ezer embernek volt 2016-ban. Kettőnél több lakcíme pedig csupán 36 ezer embernek, a népesség 0, 4 százalékának volt tavaly. Míg a fővárosban élők több mint ötödének volt tavaly legalább két lakcíme, a községekben lakók kevesebb mint tizedének. 2016-ban a népesség több mint ötöde születése óta ugyanazon a lakcímen élt. A 65 éves és annál idősebb népesség csaknem 60 százaléka, az 50–64 éves korosztály kétötöde még 1990 előtt költözött jelenlegi lakóhelyére. A népesség 52 százaléka ugyanazon a településen lakik, mint születésekor, további 23 százalék pedig ugyanabban a megyében. A stabilitás a községek lakóit jobban jellemzi, mint a városlakókat. Előbbiek 56 százaléka, a városlakóknak pedig a fele él születése óta ugyanazon a településen. A születési hely elhagyása a közép-magyarországi, a stabilitás az észak-alföldi régiót jellemzi leginkább.
Férfi nő arány magyarországon 2013 relatif
Ezzel szemben a szlovákiai és a németországi születésűek több mint kétharmada születése óta magyar állampolgár. Családi állapot A 15 éves és annál idősebb népesség 44 százaléka - 3 millió 687 ezer fő - házas, 34 százaléka - 2 millió 877 ezer ember - nőtlen/hajadon, az özvegyek és az elváltak aránya 11–11 százalék volt tavaly. A házasságkötések számának növekedése ellenére a házas családi állapotú népesség aránya kismértékben tovább csökkent az elmúlt öt évben. 2016-ban a házasok 97 százaléka együtt is élt házastársával. A nők jellemzően korábbi életkorban lépnek házasságra, mint a férfiak. A hajadon nők és a nőtlen férfiak arányának növekedése lassuló ütemben, de folytatódott. A leginkább a 30–39 évesek voltak érintettek; e korosztályban 7, 9 százalékpontos volt a nőtlenek/hajadonok arányának emelkedése. De a legidősebbeken kívül minden korcsoportban nőtt a nőtlenek/hajadonok aránya. A fővárosban magasabb (38 százalékos), a nem megyei jogú városokban és a községekben alacsonyabb (33 százalékos) a nőtlenek/hajadonok aránya.
- Milyen sorrendben nézzem az x men filmeket part
- Huawei watch gt 2 vélemények 2018
- Igazi állások innen Pest Megye - Állásajánlatok - Munka
- Férfi nő arány magyarországon 2010 relatif
- Férfi nő arány magyarországon 2016 song
- Férfi nő arány magyarországon 2014 edition
- Mit egyek hogy lapos hasam legyen 4
- Eredeti tokok, borítók és fedelek a Xiaomi telefonokhoz - Xiaomi Store
- Mitől függ az indukált áram nagysága mozgási indukció esetén - Korkealaatuinen korjaus valmistajalta
- XIV. kerület Szőnyeg Áruház – 14. Kerület Szőnyegek – Kézikönyvünk.hu
- A csajom apja ideges - Amerikai romantikus vígjáték - 2005 - Teljes film adatlap - awilime magazin
- Bosch 76 részes premium x line parts
Férfi-nő arány a magyar településeken - 2016. A KEKKH által publikált legfrissebb -2016. 01. 01 érvényes – települési lakónépességi adatokat az összes népesség megoszlása és változása szerint már korábban vizsgáltuk. Most azt nézzük meg, hogy a férfiak és a nők aránya hogyan oszlik meg a magyar településeken. A 2016 január elsejére vonatkozó lakónépességi adatok szerint (forrás:) Magyarország állandó lakossága 10 023 061 fő, melyből férfi 4 816 795 fő és nő 5 206 266 fő, így a nők aránya 108% a férfi lakossághoz képest. Férfi – nő arány 2016. év elején Ha település szinten vizsgáljuk a lakónépesség adatait, akkor jól látszik hogy a települések bő egyharmada ( 1271 település) az országos átlagnak megfelelő tartományban található a férfi-női lakónépesség arány vonatkozásában. A szélsőségeket vizsgálva, kitűnik, hogy a települések közül mindössze 25 olyan van ahol a férfiak aránya 25%-kal magasabb a nőknél, míg fordítva 38 településen él 25%-kal több nő, mint férfi. Ha a 10% -os eltérést vizsgáljuk akkor a különbség még nagyobb: csupán 187 településen él 10%-kal több férfi mint nő, míg 483 olyan település ahol 10%-kal több nő él mint férfi, ráadásul valamennyi megyeszékhely ebbe a kategóriába esik.
Tovább csökkent a lakosság, benne a gyerekek száma a 2016-os mikrocenzus nemrég közzétett adatai szerint. A KSH mérései ugyanakkor nem igazolják a kormány migráns/bevándorló-fóbiáját. A férfiak számára jó - vagy rossz? - hír, hogy kismértékben ugyan, de csökkent a nőtöbblet. De nézzük sorban. A részletes demográfiai adatokkal folytatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2016. évi úgynevezett mikrocenzus eredményeinek közlését. Korábban, idén májusban már nyilvánosságra hozták a tavaly október-novemberi adatfelvétel első eredményeit A népesség és a lakások jellemzői című kiadványban. A mikrocenzus - "kis népszámlálás" - célja az volt, hogy a 2011-es előző, és 2021-es következő "rendes" népszámlálás között félidőben ugyanazzal a tematikával frissítsék az adatokat. A mikrocenzus a lakosság 10 százalékára, 440 ezer háztartásra terjedt ki 2148 településen. A mostani, Mikrocenzus 2016 - Demográfiai adatok című kiadvány nyolc témakörben ismerteti az ereményeket. Közlik a lakosság korszerkezetére, nemek szerinti összetételére vonatkozó legfrissebb adatokat, a különböző családi állapotú népességcsoportok jellemzőit, a nők termékenységének aktuális helyzetét, a hazánkban élő külföldi lakosság összetételét és a népesség lakóhely szerinti jellemzőit.