Részben emiatt róható fel az új Ptk. -nak, hogy azokra az esetekre, amikor a hagyaték kimerül a közösen lakott ingatlanban, az örökhagyó leszármazójának érdekeit elmulasztotta megvédeni: nem elég, hogy a haszonélvezeti jog korlátozását, megváltását nem engedi meg számára, és az özvegy beleegyezése nélkül nem maradhat az ingatlanban, még azt is el kell tűrnie, hogy az özvegy újabb házasságkötése után az ingatlanba általa nem ismert vagy nem szívelt személyeket, mint új rokonságot beköltöztessen. Célszerűnek mutatkozik tehát megtervezni vagyonunk átszállásának rendjét, és akár élők közötti jogügylettel, akár végintézkedéssel megelőzni azokat a sérelmes helyzeteket, amelyek a törvényes öröklés szabályainak alkalmazása mellett előállhatnak. [1] Az új Ptk. magyarázata I/VI., szerkesztette: Wellmann György, HVG-ORAC, Budapest, 2013. 230. o. Telefonszám +36 (20) 4-879-829 Iroda 4025 Debrecen, Arany János utca 44. fszt. 1. Email
Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. (Egyébként a házastársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg. ) Az örökhagyó gyermekét szintén kötelesrész illeti meg, ami annak az örökrésznek a fele, amelyet törvényes örökösként - végrendelet hiányában - örökölt volna. Amennyiben a hagyatékban több ingatlan, illetve ingóságok is voltak, s a törvényes örökös ezek hozzászámításával összességében kötelesrészét elérő értékű juttatásban részesült, erre az ingatlanra öröklés jogcímén nem tarthat már igényt. A kötelesrészt természetesen pénzben is ki lehet adni. Lemondhat-e a testvér az örökölésről? Édesanyám halála lakását a testvéremmel ketten örököltük. Ugyancsak ketten örököltük egy másik lakás 1/2 tulajdonát. Lemondhat-e a testvérem az 1/4 tulajdon örököléséről a javamra, anélkül, hogy ebből az örökösödési tárgyaláson bonyodalom lenne?