Mikszáth Kálmán Szegény Gélyi János Lovai

1. Radnóti 11.b - G-Portál
2. Mikszáth Kálmán - Szegény Gélyi János lovai - YouTube
3. Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, A jó palócok (elemzés) – Oldal 13 a 13-ből – Jegyzetek

Szabad függő beszéd. Mindemellett említést kell tennünk a mikszáthi elbeszélésmódnak még egy fontos eleméről: a szabad függő beszéd alkalmazásáról. Ebben az esetben az elbeszélői szólamban olyan elem található, amelyet valamelyik szereplő gondolataként vagy megszólalásaként értelmezhetünk, azonban ez semmilyen módon – sem például idézőjellel, sem gondolatjellel, sem a függő beszéd "monda"-, "gondolta"-jellegű közbevetéseivel – nincsen jelezve. A Szegény Gélyi János lovai Vér Klárát már egyfelől a (talán a katonai szolgálat alatt elhunyt? ) molnár özvegyeként, másfelől Gélyi János feleségeként ábrázolja. A Gélyi házaspár lagziba megy, ehhez készíti elő János a lovakat, közben pedig feleségét hallja valakivel beszélgetni: János se vette észre az asszonyt, de nemsokára hallotta suttogó hangját odakünn... szaggatott szavakat, amelyeknek értelme is alig volt, mire hozzá értek. Vajon kivel beszélget? "Mondja meg neki, a lagziba én is elmegyek, de aztán... nem tudom még, mi lesz... " Ez a Klári szava volt, tisztán hallotta.

Radnóti 11.b - G-Portál

Hanem ezt a véleményt nem hagyja szó nélkül Pillér Mihályné Gózonból. Jó példa ez egyrészt a rendkívül sűrített elbeszélésmódra: már a második mondatból kiderül, hogy Vér Klárának, a molnár feleségének azért kell egyedül helytállnia a malomban, mert a férje katonai szolgálatát tölti; azonban a nehéz helyzetben végzett a kemény munka ellenére a szemrevaló feleség vidám, mosolyog, és erről a többieknek meg van a véleménye. Másrészről viszont felmerül a kérdés: ki az a "többiek"? Nyilvánvalóan a környékbeliek, például "Pillér Mihályné Gózonból"; de a harmadik mondat tanúsága szerint ("Hanem ezt a véleményt nem hagyja szó nélkül") már ő is reagál valakinek a véleményére. Ki teszi azt az ironikus megjegyzést az asszonyokról a második mondat végén? Egyéb jelzés (idézőjel, párbeszédet bevezető gondolatjel) híján azt kell gondolnunk: az elbeszélő, aki az elbeszélés szereplőit nemcsak ismeri, de közéjük tartozik, véleményt formál. Mikszáthnál az elbeszélői hang élőbeszédszerű, anekdotázós jellege miatt szinte különálló személyiségként jelenik meg; egy láthatatlan szereplő ő, aki sok mindent tud ugyan az eseményekről, de közel sem mindentudó.

történéseket Gélyi János látószögéből ismerjük meg o E/3. elbeszélő, a jelen idő és a múlt idő váltakozása o mintha látná maga előtt az eseményeket, és arról tudósítana (pl. a novella végén) o a narrátor közelről ismeri a világot, amelyről tudósít – otthonos benne, jártas a szokásaiban § a már említett összefonódás miatt § a mód miatt, ahogy a különböző dolgokat megemlíti · mintha pletykálna · úgy tesz, mintha a befogadó is tagja volna a közösségnek, tudná, hogy ki kicsoda stb. o élőbeszédszerű!!! pl. mesemondás, ahol mesemondó és mesehallgató ugyanannak a közösségnek a része, ugyanabban a hagyományban élnek o élőbeszédszerű a nyelvezet is, pl. gyakran megáll:... o korlátozott mindentudás § nem ismerjük meg pl. Gélyi János lelki folyamatait, sőt, a novella végét sem § kifejtettség hiánya, üres helyek – a befogadónak kell megtöltenie o részletes, szép leírások o a természet leírása § a történések tükrében § megszemélyesítések § pl. "... a közeledô kenderáztatókat, melyek úgy csillogtak zöldes vizükkel, mint valami gúnyos szemek, s messzebb a hegyszakadékokat, ezeket az öblös, nyitott koporsókat. "

Mikszáth Kálmán - Szegény Gélyi János lovai - YouTube

érettségi tételek: 9. Mikszáth Kálmán elbeszélő-művészete A jó palócok című kötet novelláiban Laura 2010. 06. 15. 10:35 9. Mikszáth Kálmán elbeszélő-művészete A jó palócok című kötet novelláiban Mikszáth Kálmán · 1847 Szklaboda (ma Szlovákia), 1910 Budapest · író, újságíró, országgyűlési képviselő · 1881 A tót atyafiak, 1882 A jó palócok (novelláskötetek) · Szent Péter esernyője, Különös házasság, Beszterce ostroma (regények) A jó palócok · 1882 · 15 mesei, balladai, példázatos és életképszerű elbeszélés · laza rendben · a palóc vidék hagyományai, népi hagyományok – babonák, hiedelmek · állandó színhelyek: néhány (kitalált? ) falu, pl.

1. Bali vulkánkitörés legfrissebb hírek agung vulkán
2. Meg az őscápa 2018 online film sur imdb imdb
3. 7 kerület parkolási engedély 2018
4. Ismerd fel, hogy valaki vonzódik hozzád – 8 árulkodó jel
5. Oltások mellékhatása - Melyik oltásnál mire lehet számítani?
6. Mikszath kálmán szegény gelyi jános lovie
7. Érettségi tételek 2014 - Az elbeszélésmód sajátosságai Mikszáth Kálmán A jó palócok című kötetének néhány novellája alapján | Sulinet Hírmagazin
8. Van peteérésem mégsem esek teherbe
9. Konyhafőnök 7 évad 1 rész ad 1 resz indavideo

Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, A jó palócok (elemzés) – Oldal 13 a 13-ből – Jegyzetek

Hová lett Gál Magda? – Bodok falu határában van egy kút, amelyből savanyúvizet lehet merni. Ez a kút a falu büszkesége, pedig nem kéne vele dicsekedniük, mert a kút népszerű találkahely lett, és sok bodoki lánynak esett ott folt a becsületén. Oda járnak korsóikkal vízért, s arrafelé várják őket a legények. A bodoki lányok már elhíresültek a gyenge erkölcseikről, az olyanok miatt, mint Vér Klára és Péri Judit. Még a fiatalka, szégyenlős, szelíd kis Gál Magda is áldozatul esett a kút csábításának, amikor lókupecek jártak a vidéken, akik évente egyszer jönnek Bodokra felvásárolni a legjobb lovakat. Volt köztük egy csinos fiatalember, Sás Gyuri, aki a pletykás Télné szerint kinézte magának "azt az éretlen gyereket", vagyis Gál Magdát. Magda szigorú nevelést kapott, az anyja valóságos házisárkány. Özvegy Gálné észreveszi, hogy a lánya egy idő óta gyakran jár a kúthoz vízért, ráadásul a vasárnapi szép ruhájában, amit csak a templomba lenne szabad felvennie. Leveteti vele a ruhát, és figyelmezteti, hogy ha eltöri az új fehér korsót, akkor nagyon ellátja a baját.

Ugyanakkor a közösségi normákba vetett hitéről soha nem mondott le. Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Két novelláskötet. A már addig is sok művet író és publikáló szerzőt az 1881-ben és 1882-ben megjelent két novelláskötete, a néhány hosszabb művet tartalmazó Tót atyafiak és a "15 apró történet" alcímmel megjelenő A jó palócok tette országszerte híressé. Elbeszélésmódját most ez utóbbi novellafüzér egy-két darabja alapján vizsgáljuk. A jó palócok novelláinak cselekménye a Felvidék falvaiban játszódik. Annak ellenére azonban, hogy Mikszáth gyermek- és ifjúkora révén erősen kötődött e területhez és népéhez, a novellák univerzuma fiktív világ: Gózon, Bodok és a többi falu mind kitalált települések, ahogy lakóik is csupán a szövegvilágban léteznek. A laza szövetű novellafüzér egységét ez a közös fiktív háttér biztosítja, valamint az elbeszélésmód egységessége; az egyes történetek azonban nem időrendben követik egymást, hanem – noha az egyes karakterek újra és újra felbukkannak hol főszereplőként, hol csak az említés szintjén – össze-vissza. Jó példa erre Vér Klári és Gélyi János párosa, akik két novellának is főszereplői: A bágyi csoda (hetedik novella) első szerelmi kalandjukat, míg a Szegény Gélyi János lovai (tizenharmadik novella) tragikus végüket meséli el.