A Magyar Nemzeti Opera Megteremtője
Késői operái a Névtelen hősök és az István király; utóbbi az egyetlen Erkel-opera, amelyet már az 1884-ben megnyílt Operaházban mutattak be. A zeneszerzőben a Filmharmóniai Társaság alapítóját, a Zeneakadémia első igazgatóját és az Operaház első főzeneigazgatóját is tisztelhetjük. Kevesen tudják, hogy kiváló sakkozó és a Pesti Sakk-Kör alapítója is volt. Takács Paula (mint Szilágyi Erzsébet) a Hunyadi László 1954-es Erkel színházi előadásában (MTI Foto: Várkonyi LÁszló) Világhíres magyar operáról Goldmark Károly és Bartók Béla kapcsán beszélhetünk. Míg Goldmark nagyszabású keleti operája, a Sába királynője (1875) jutott el először a tengerentúlra, Bartók egyetlen, 1911-ben komponált, operája, A kékszakállú herceg vára máig töretlen népszerűségnek örvend. A kékszakállú herceg vára legendás színpadképe, Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán díszleteivel (MTI Foto: Várkonyi LÁszló) Sikeres magyar operákat köszönhetünk Hubay Jenőnek, Poldini Edének és Kenessey Jenőnek is. A cremonai hegedűs (1884) világhírt szerzett Hubaynak; Poldini Farsangi lakodalom című operája (1926) kapcsán az európai színvonalú vígopera megszületéséről írtak; míg Kenessey Krúdy színdarabra írt Az arany meg az asszony című operájával (1943) atmoszféra-teremtő szecessziós mű született.
Videos
- A magyar nemzeti opera megteremtője 4
- A magyar nemzeti opera megteremtője 2017
- A magyar nemzeti opera megteremtője youtube
- Blue mobile nano sim igénylés stock
- MTVA Archívum | Erkel és a magyar opera ünnepe
- Crivit sport km óra használati útmutató
- Opel zafira b fényszóró izzócsere
Ugyancsak 1844-ben született - Egressy szövegkönyvére - első jelentős operája, egyben az első magyar nemzeti opera, a Hunyadi László, 1848. március 15-én este a zenedráma Meghalt a cselszövő kezdetű kórusát énekelték a Nemzeti Színházban. A szabadságharc leverése utáni időszak a személyes csapások miatt is élete legnehezebb időszakának bizonyult: elvesztette édesapját, lányát és öccsét, házassága felbomlott, komorrá és rideggé vált. Erkel, aki kiváló sakkozó is volt, ezekben az években a pesti sakk-kör és a Filharmóniai Társaság életre hívásán fáradozott. Az elsőt nem engedték a Bach-huszárok, de a zenei társulat 1853-ban megkezdhette működését, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara volt az első magyar hivatásos szimfonikus együttes. Erkel Ferenc Az önkényuralom enyhültével, 1861-ben került színre a Katona József drámája alapján, Egressy Béni szövegkönyvére készült Bánk bán, melynek zenéjét a legenda szerint a gyulai Almásy-kastély parkjában, egy öreg fa alatt szerezte. Legnagyobb történelmi operánk bemutatója hatalmas sikert aratott, egyben a zsarnokság elleni tiltakozássá vált, Bánk Hazám, hazám című áriája önálló életre kelt.
Az arany meg az asszony 1957-es előadásán Losonczy György Osváth Júliával, aki az ősbemutató címszereplője is volt (MTI Foto: Horváth Tamás) Operai ritkaság Liszt Ferenc egyetlen tündéroperája, a Don Sanche (1825), melynek kottája a párizsi Operaház tűzvészében porladt szét; vagy Dohnányi Ernő A tenor című műve (1929), melyet néhány éve ismét bemutattak itthon. Kodály Zoltán változatosan válogatott és hangszerelt népies lírai daljátéka, a Háry János (1926) történelmi jelentősége, hogy az autentikus magyar népdal az Operaház színpadára került, míg a Székelyfonó (1932) egyetlen nagy lélegzetű különleges népdalfüzér. Mesteri vígoperaszerző volt Farkas Ferenc és Ránki György is. Előbbi az Ezeregyéjszaka-történetét feldolgozó A bűvös szekrény című operája (1942); utóbbi a szellemesen karakteres Pomádé király új ruhája című gyermekoperája (1953) által írta be magát a magyar operatörténetbe. Nagy ívű operaszerzőnk Szokolay Sándor, akinek már Vérnász című első operája (1964) átütő sikert hozott, és Bartók Kékszakállúja után a nemzetközileg leggyakrabban játszott magyar operává vált.