Tudósok megpróbáltak utánajárni, hogy van-e összefüggés a szín és a lovak teljesítőképessége között, ez idáig azonban nem sikerült bizonyítani semmilyen kapcsolatot. Azt emberként is tapasztaljuk, hogy a fehér bőr – vagy pigmenthiány – érzékenységet jelent. A lovaknál is jellemző, hogy a világos színhez sok bőrbetegség kapcsolódhat. Genetika a javából Természetesen a pacik is a szüleiktől kapják színeiket, egy viszonylag egyszerű genetikai öröklődési törvényszerűséggel. Ennek alapja, hogy vannak – genetikailag – erősebb és gyengébb színek, amelyek egymást elnyomhatják vagy keveredhetnek. Így például sárga színű lóval viszonylag ritkán találkozunk, mert a színt elnyomja a fekete, a szürke, a tarka és a fakó is. A lovaknál is előfordul albinizmus, vagyis a festékanyagok teljes hiánya. Ez az egyetlen eset, amikor egy lovat fehérnek nevezünk; ilyenkor a szem szivárványhártyájában sincs melanin, ezért az albínó ló szeme piros. Sportlovak között gyakran találkozhatunk kék szemű albínó lóval, ezt részleges albinizmus okozza.
Számos névváltozatban szerepel. legyesszürke A fekete szőrszálak csomóban jelennek meg a szőrzeten. palaszürke, daruszín (daruszőrű, daruszürke) Sötétebb szürke árnyalatú lovak. Több kép: Állatszínek
A lovasnépek, mint régen a magyarok, szoros –fizikai, érzelmi, szimbolikus– kötődésben éltek a lovaikkal. A ló nemcsak egy volt a háziállatok között, hanem hatalmi jelkép, a mondák és mesék csodatevő lénye. A ló fizikai ereje, szépsége és intelligenciája miatt szinte emberi személyiségjegyekkel ruházzuk fel az állatot. A lóhoz való különleges viszonyunk lehet a magyarázata annak, hogy olyan színneveink vannak, amelyek csak rájuk vonatkoznak. (Állítólag a mongol nyelvben is nagyon sok lószínnév van). Míg távoli tájak állataira (teve, kenguru, antilop) csak azt mondjuk: barna, szürke, addig a ló lehet: pej, fakó, deres, kese, sárga, szürke és e színek többféle változata. Még egy-kétszáz évvel ezelőtt is igen sok lószínnevünk volt (kb. 300), mely mára alaposan megfogyatkozott, és ami megmaradt sem számít igazán köznyelvinek. Az utóbbi években talán fordulat következhet be: a lótartás, lovas turizmus, lovas sportok feléledése megmentheti régi színneveinket, sőt a tenyésztés miatt a genetika számára is fontossá váltak.
Fekete színű ló, kék hosszúszőrökkel, ezüstöskék sörénnyel és farokkal. Vércsederes: Vöröses színű ló, vörös sörény, vörös farok, néhány enyhe sárga folt. TARKA Feketetarka: Fehér színű ló, fekete foltokkal, fekete sörénnyel és fehér farokkal. Hosszűszőrei mindig megegyeznek a foltok színével. Sárgatarka: Krémszínű ló, sárga foltokkal, sárga sörénnyel és ragyogó fehér farokkal. Vörösestarka: Hófehér ló, vörösesbarna foltokkal, vörös sörénnyel és fehér farokkal. Pejtarka: Hófehér színű ló, pej foltokkal, barna sörénnyel és fehér farokkal. Fekete-krém: Fekete színű ló, krém foltokkal. Hosszűszőrei krémszínűek, sörénye és farka fekete. APPALOOSA-MINTÁS Fekete-appaloosa: Fekete pettyek fehér szőrön, fehér sörény és farok. Pej appaloosa: Pej pettyek fehér szőrön, fehér sörény és farok. Sárga appaloosa: Sárga pettyek krém szőrön, fehér sörény és farok. PEZSGŐ Aranypezsgő: Aranyszínű ló, fehér és barna hosszúszőrökkel vegyesen, fehér sörénnyel és farokkal, enyhe világosbarna szőrfoltokkal. Borostyánpezsgő: Pejderes színű ló, pezsgőszínnel, barna hosszúszőrökkel, barna sörénnyel és farokkal, kisebb ezüst szőrfoltokkal.
Lószín-határozó A fekete ló tényleg feketét jelent, semmi átverés nincs az elnevezés mögött. A ló fedőszőre testének minden pontján fekete, a lábain és a fején is. A fekete ló szemei is feketék. A lábak belső felülete és a has fekete színe halványabb is lehet, de néha még fehér foltokat is találhatunk rajtuk. A pej ló tulajdonképpen barna. De nem akárhogy ám! A farka, a sörénye és a lábai csánktól lefelé feketék, s csak a test többi része barna, annak is valamelyik árnyalata. A pejnek sok változata ismert, az egyik legszebb ezek közül a világospej. A világospej színű paci barna, de a sörénye és a farka lenszőke vagy világosbarna – mindenképpen világosabb, mint a testét borító szőr. A sárga ló színe barna és sárga között van valahol. Sárga szín viszonylag ritkán alakul ki, mert úgynevezett recesszív tulajdonság, vagyis nem elég csak az egyik szülőtől kapni ilyen gént: kettő kell a sárga szín megjelenéséhez. Két sárga lószülő csikója mindig sárga lesz. A fakót nehéz megkülönböztetni a pejtől, sokszor az az érzése az embernek, hogy minden lógazda annak látja lovát, amelyiknek akarja.