103. § (1) bekezdés]. A törvény továbbá azt is rögzíti, hogy a munkaközi szünetet legalább 3, legfeljebb pedig 6 óra munkavégzést követően kell kiadni [Mt. § (5) bekezdés]. Ez a rendelkezés garanciális jelentőséggel bír és célja az, hogy a munkaközi szünet kiadása ne valósítson meg rendeltetésellenes joggyakorlást. Könnyedén visszaélésre adhatna okot az a helyzet, ha a törvény pusztán a munkaközi szünet tartamát határozná meg, és nem szólna arról, hogy azt mikortól lehet kiadni. Képzeljük el azt a szituációt, hogy reggel 6 órára beérünk a munkahelyünkre, felkészülünk a munkavégzésre és elkezdjük végrehajtani az aznapi feladatainkat. Már éppen belemelegednénk, amikor elküldenek minket szünetre. Még egy órát sem dolgoztunk, még nem fáradtunk el, de máris letöltjük az aznapra biztosított szünetünket. Így maga a munkaközi szünet intézménye is értelmét vesztené és a hátralévő munkaidőben, amikor már tényleg szükség lenne rá, nem lenne lehetőség a pihenésre. Ugyanakkor ettől a szabálytól a munkavállaló javára el lehet térni.
§ (3) bekezdés]. A főszabály a heti pihenőnap esetén az, hogy abból hetenként kettő jár [Mt. 105. Ez a hét lehet naptári hét, vagy a munkáltató által meghatározott, megszakítás nélküli 168 óra is. Ehhez hasonlóan a pihenőnap is lehet naptári nap, vagy a munkáltató által meghatározott, megszakítás nélküli 24 óra. Általános munkarendben ez a szombat és a vasárnap. A heti pihenőnap ezzel szemben egyenlőtlenül is beosztható, akár hétköznapokra is, amely esetben nem is szükséges, hogy egymás után következzenek ezek a napok, csak az, hogy a pihenőnap megszakítás nélküli 24 óra legyen. Kapcsolódó cikkek 2021. július 13. OTP: csökkent az állami nyugdíjra támaszkodók tábora Az emberek 37 százaléka kizárólag az állami nyugdíjból élne meg idős korában, ami a bankkapcsolattal rendelkező válaszadók körében 14 százalékos csökkenést jelent a négy évvel ezelőtti helyzethez képest – derül ki az OTP felméréséből. 2021. július 1. Emelkedik a csecsemőgondozási díj összege Csütörtöktől a bruttó fizetés száz százalékára emelkedik a csecsemőgondozási díj (csed) összege, amely után csak személyi jövedelemadót kell fizetni, járulékot nem – közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter Facebook-oldalán.
Így például, ha egy kora hajnalban kezdődő műszakban a munkavállaló a reggelizés miatt szeretne kevéssel a műszak kezdete után szünetre menni, akkor jogszerű az eltérés az idézett beosztási szabálytól. A napi pihenőidő már egy hosszabb időintervallumot foglal magában. Itt egészen pontosan a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés közötti időtartamról van szó. A törvény csak a napi pihenőidő minimumát határozza meg, amely főszabály szerint nem lehet kevesebb 11 egybefüggő óránál [Mt. 104. Kivételes esetekben, így tehát osztott munkaidőben, megszakítás nélküli, több műszakos vagy idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetén a napi pihenőidő minimuma 8 óra [Mt. § (2) bekezdés]. Különbség mutatkozik a készenlét teljesítése esetén. A törvény kimondja, hogy a készenlétet követően nem kell pihenőidőt beosztani, ha a munkavállaló nem végzett munkát [Mt. Bár a készenlét teljes időtartama alatt a munkavállalónak munkaképes állapotban a munkáltató rendelkezésére kell állnia, azonban – a készenlét jellegéből fakadóan – munkát nem minden esetben kell végeznie, így a pihenőidő beosztása sem kell, hogy automatikus legyen.
A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, akként, hogy a kiadásra legalább 3 és legfeljebb 6 óra munkavégzés után kerüljön sor. Ha meghaladja a munkaközi szünet a 20 percet, a munkáltató jogosult azt több részletben is kiadni, de a 6 órát meghaladó munkavégzés utáni szünetnek, legalább egy alkalommal 20 perc tartamúnak kell lennie. A rendkívüli munkaidő tartamát, a "túlórát" be kell számítani a rendes, beosztás szerinti napi munkaidőbe, így például egy napi 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállaló, aki alapesetben nem jogosult munkaközi szünetre, ha két órát meghaladó túlmunkát végez, akkor azt már számára is biztosítani kell. Mire szolgál a munkaközi szünet? A munkaközi szünet a napi munkavégzés közben az étkezésre, a szükséges tisztálkodásra, illetve rövid pihenésre. Tekintettel arra, hogy a fennálló munkajogi szabályozás nem ismeri a dohányzási szünetet, így a munkavállaló ezt is a munkaközi szünetben teheti meg, természetesen a nemdohányzók védelmére vonatkozó rendelkezések alapján.
Forrás: 168 óra
Ez ugyan nem az Munka törvénykönyve szerinti munkaközi szünet, azonban a képernyő előtti munkavégzés megszakításával kell biztosítani, és bele kell számolni a munkaidőbe, így erre az időre a munkavállalót díjazás illeti meg. Gyakorlatban ez egy könyvelő iroda esetében azt jelenti, hogy 50 perc adatrögzítést követően 10 percig a kollégák a számlák rendezését, lefűzését végzik. Sokakban felmerülhet a kérdés de mivel töltik a munkaidő fennemaradó 2 óráját. Tanulmányozzák a jogszabályi környezet változását, telefonon egyeztetnek az ügyfelekkel, a NAV- val, postára mennek, azaz dolgoznak csak nem a monitor előtt. Kétségtelen tény, hogy vannak olyan szakmák ahol ez nehezen megoldható, ilyen pl. az informatikusoké. Van- e előnye ennek az előírásnak? Van, munkaügyi vizsgálat esetén egyes szakmáknál vagy munkaköröknél erre hivatkozva indikolhatjuk, hogy miért csak hat vagy négy órában alkalmazzuk a dolgozót. – Alkalmaznám én nyolc órába, de a munka jellegéből adódóan a törvény nem engedi. :-)
Ha viszont sor került a készenlét alatt munkavégzésre, akkor meg kell vizsgálni, hogy a munkavégzés előtt vagy után teljesül-e az egybefüggő napi pihenőidő. Csak ennek megvalósulása után lehet a munkavállalót újra munkába állítani a következő nap. A heti pihenőidőt szükséges megkülönböztetni a heti pihenőnaptól. A heti pihenőidő a héten egy adott munkanapi rendes munkaidőben történő munkavégzés befejezése és a következő munkanapi rendes munkaidőben történő munkavégzés kezdete közötti, legalább 48 órás egybefüggő időtartam [Mt. 106. Ennek a 48 órának nem szükséges éppen hétvégére esnie, de a törvény tesz egy kitételt, miszerint havonta legalább egyszer a vasárnapot is magában kell foglalnia a munkavállaló részére biztosított heti pihenőidőnek [Mt. § (2) bekezdés]. A munkáltató jogosult az ettől való eltérésre egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén. Ilyenkor a munkavállaló hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli pihenőidőt oszt be. Ez elsőre kevésnek tűnhet, de a munkaidőkeret végéig szükséges ezt kompenzálnia, mégpedig úgy, hogy átlagban a heti 48 óra pihenőidő mindenképpen biztosított legyen a munkavállaló számára [Mt.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A munkavállaló a munkaidőben köteles munkát végezni. A munkáltatónak pedig biztosítania kell megfelelő időt arra, hogy a munkavállaló pihenni tudjon. Nemcsak azért, mert nagyobb az esetleges munkahelyi balesetek kockázata túlterhelt és fáradt munkavállalók esetén, hanem azért is, mert az ember természetéből fakadóan elfárad, ilyenkor pedig regenerálódásra van szüksége. A munkavállaló számára biztosított szünet a pihenőidő, amely fogalom alá több másik is tartozik; ilyen a munkaközi szünet, a napi pihenőidő és a heti pihenőidő. A munkaközi szünet a legrövidebb pihenőidő, amelyet a munkavégzés megszakításával kell kiadnia a munkáltatónak. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt. ) a munkaközi szünet tartamának meghatározásakor egyértelműen fogalmaz. Függetlenül a munkaidő természetétől (vagyis attól, hogy a munkaidő rendes vagy rendkívüli), ha annak tartama a 6 órát meghaladja 20 percet, ha a 9 órát meghaladja, akkor további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani a munkavállaló számára [Mt.
A munkabér megállapításakor igen sokszor felmerülnek a munkaközi szünet elszámolásával, annak mértékével és eltöltésével kapcsolatos problémák, mondta a 168 Órának Dr. P. Nagy Róbert ügyvédjelölt ( Dr. Ember Alex ügyvéd, munkajogi szakjogász ügyvéd irodája), aki többször is találkozott ezzel a nehézséggel az ügyvédi irodát megkereső munkavállalók és munkáltatók kapcsán egyaránt. A Munka Törvénykönyve szabályozza, hogy a napi munkavégzés alatt mennyi szünetet tarthat a munkavállaló. Alapeset az, hogy munkavállaló részére ha napi munkaideje meghaladja a 6 órát akkor 20 perc, ha a 9 órát akkor további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ezt az időtartamot, ha felek megállapodnak legfeljebb 60 percre megemelhetik. Lényeges tehát, hogy a 20 percen felüli szünet tartamában a felek megállapodjanak, azt a munkáltató nem emelheti meg egyoldalúan. Fontos, hogy a készenléti jellegű munkakör kivételével a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, a munkáltató és a munkavállaló azonban ettől a munkavállaló javára eltérhetnek, tehát a szünetet ez esetben munkaidőben is ki lehet adni, ekkor azonban a szünet időtartama beszámít a napi munkaidőbe.