László király 1083. augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében emeltette oltárra. Szent István tisztelete nemsokára elterjedt az ország határain túl is, különösen Scheyernben és Bambergben, valamint Aachenben és Kölnben, ahol ereklyéit is elhelyezték. XI. Ince pápa 1686 novemberében – Buda visszafoglalása alkalmából – az egész Egyházra kiterjesztette ünnepét. 2000. augusztus 20. óta Szent István nem csupán a latin egyház szentje, ortodox szentté avatását elsőként a konstantinápolyi pátriárka, 2007-ben pedig a moszkvai Szent Szinódus rendelte el. Ő az első, akit a nagy nyugat-keleti egyházszakadás óta a Katolikus Egyház és a Görögkeleti Egyház is szentként tisztel. Imádkozzunk hozzá! Istenünk, aki Szent István királyt, a te hitvallódat itt a földön országunk koronájával ékesítetted és szentjeid közé emelted, kérünk, add meg, hogy aki a hit terjesztője volt Pannóniában, Egyházad védelmezője legyen a mennyben! Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. ( Forrás:) További információk:
Szent László, a lovagkirály híres hermája a 14. századból Forrás: Wikimedia Commons A felszentelési ünnepség végén a szent maradványokat a főhajó közepén felállított fehér márványból faragott szarkofágban helyezték el. Ezzel István lett a magyar katolikus egyház legelső szentje, és az első szent királyunk is. Még aznap szentté avatták István fiát, Imre herceget, valamint a vértanúhalált halt Gellért püspököt is. XI. Ince pápa Buda visszavívásának évében, 1686-ban kiadott bullájával Szent István kultuszát általánossá tette a római katolikus anyaszentegyházban. XI. Ince pápa "Magyarország megmentője" 1686-ban az egész katolikus egyházban általánossá tette Szent István kultuszát Forrás: Wikimedia Commons Szent Istvánnak nem csak Magyarországon erős a tisztelete. Először Bajorországban terjedt el a kultusza, de ereklyéi elkerültek a német-római császárok ősi koronázó városba, Aachen-be, továbbá Kölnbe, az olaszországi Montecassinoba valamint Namurba is. Szent István az Anjou-kori Képes Krónikában Forrás: Wikimedia Commons 2000.
Ezt követően Merkur, a székesfehérvári egyház kincstárának őre egy fehér ruhába öltözött ifjútól összehajtogatott kendőt kapott megőrzésre, amely István kezét tartalmazta teljes épségben a gyűrűvel együtt. Egy XII. századi oklevél szerint viszont Merkur már 1083 előtt ellopta a karereklyét, amelyet a mai közvélekedés a Budapesten őrzött Szent Jobbal tart azonosnak. A Szent Jobb testtől való különválásának valós története sohasem lesz egyértelműen tisztázható, mint ahogy semmi remény nincs arra sem, hogy István földi maradványait az utóbb feldúlt székesfehérvári királysírok egymásra hányt csontjaiból valaha is biztonsággal el lehessen különíteni. István szélesebb körű tisztelete – amely immár nem korlátozódott a dinasztia néhány tagjára – 1083-mal kezdődött. Az 1038- ban meghalt király 45 év múltán lépett át a halhatatlanságba. Ezt a 45 évet Hartvik püspök is számon tartotta, és igen világosan magyarázta: "Bár a föld súlya nehezedett rá, és a porba térni kényszerült […], talán maradt rajta valamennyi a rárakódott földi porból […], hisz enélkül az uralkodók – mondhatni hatalmi jogukból eredően – alig-alig, vagy egyáltalán nem képesek jelen életüket végigélni".
A számos szent uralkodót (Szent Oszvald, Szent Edmund, Mártír Edward stb. ) tisztelő angolszász királyságok mellett megemlítendő a cseh Szent Vencel (†929), a kijevi mártír hercegek, Borisz és Gleb (†1015), a norvég Szent Olaf (†1030) és a dán Szent Knud (†1086) kultusza. A Német-római Császárságban két 10. századi királynét kezdenek szentként tisztelni, Matildát és Adelheidet, I. Ottó császár anyját és feleségét. A 12. század meghozza majd II. Henrik császár (Szent István sógora) és felesége, Kunigunda szentté avatását, továbbá a 11. századi angol Hitvalló Edwardét is. " Forrás István királyt 1083-ban emelték a szentek sorába, Szent László (1077-1095) király uralkodása alatt. Ez az év a szentté avatások éve volt országunkban, hiszen a király mellett szintén a szentek közé került egy püspök: Gellért; két Lengyelországból érkezett remete: András (Szórád) és Benedek; és a fiatalon elhunyt reménybeli trónörökös: Imre herceg, István fia. Mi ez a szentté avatási dömping? – kérdezhetjük csaknem egy évezred távolából.
K�lm�nt�l sz�m�that� igaz�n az Istv�n kultusz kezdete. � volt az els�, aki a szent kir�lyt k�vetve a sz�kesfeh�rv�ri bazilik�ba temetkezett. Szent Istv�n egyike Eur�pa szentt� avatott uralkod�inak. � az els�, aki nem m�rt�rhal�la r�v�n, hanem hitt�r�t�i-uralkod�i tev�kenys�g�nek k�sz�nhet�en kapta meg a f�ldi ember sz�m�ra el�rhet� legnagyobb elismer�st, mint n�p�nek apostola, a kereszt�ny egyh�z megszervez�je, zar�ndokok p�rtfog�ja. Fel - Vissza
Csak a korai középkortól kezdett elterjedtté válni, hogy a katolikus egyház világi uralkodókat is elismerjen a szentjei sorában. Szent Jeromos 4. századi egyházatya portréja. Az üldöztetés után elsősorban nagy tekintélyű egyházfikat avattek szentté Forrás: Wikimedia Commons/Domenico Ghirlandaio A 11. századra mindez teljesen elfogadott gyakorlattá vált, amit számos szentté avatott uralkodó példája is bizonyít. Az 1083-as év kitüntetett jelentőségű esztendőnek számít a magyar keresztény egyház történetében, hiszen ebben az évben, I. (Szent) László uralkodása idején emeltek először magyarokat is az egyetemes anyaszentegyház szentjei sorába, a néhai István királyt és fiát, Imre herceget, valamint rajtuk kívül Gellért püspököt, továbbá két Lengyelországból érkezett remetét, Andrást és Benedeket. Trónviszályok dúlták fel az ország békéjét Az 1077-ben trónra lépett László megkoronázása idején zűrzavaros viszonyok uralkodtak az országban. Apja, I. Béla király 1063-ban bekövetkezett halála után Géza valamint László hercegek, és királlyá koronázott unokatestvérük, Salamon között hosszú évekig elhúzódó trónviszály robbant ki.
Bertalan konstantinápolyi pátriárka a Szent István-bazilika előtti téren bemutatott ünnepi, ökumenikus istentiszteleten bejelentette, hogy Szent Istvánt a keleti egyházak is a szentjeik közé iktatták. Pieter Jozef Verhaghen flamand festő 1770-ben készített munkája "Szent István fogadja a pápa koronát hozó követeit" címen a Nemzeti Galériában kiállítva Forrás: Fj Mol Az 1054-ben bekövetkezett első nagy egyházszakadás óta Szent István lett az első olyan római katolikus szent, akit egyszerre tisztelnek a katolikus és az ortodox hívők is. Szent Istvánt Magyarország fővédőszentjeként valamint a nemzet mennyei patrónusaként tisztelik a hívők, és ő valamennyi magyar katona védőszentje is.
Az ő nevének szinonimája a szentkirály, ő volt falvak százaiban a templomcím, a település névadója. Ő az örök hivatkozási alap, minden cselekedet viszonyítási pontja, ő a Nagy Kezdet, az országalkotó, az államszervező, a keresztény hitet terjesztő uralkodó. Ő a valaha élt legnagyobb magyar államférfiú. (Idézet Kristó Gyula: Szent István király (Vince Kiadó, Budapest, 2001) című könyvéből)