Milyen Ruhadarab Volt A Szűr És Kik Viselték
A nyakatlan sz�r vagy magyar sz�r. R�giesebben sz�rszab�s�t tiszta der�ksz�g� szab�svonalak jellemezt�k. Magyar sz�r elnevez�se utal r�giesebb megjelen�s�re. A nyakatlan sz�r sohasem volt vaksz�r, azaz az eleje kihajt�s volt �s mindig dupla elej�. – 3. A szecces sz�r t a r�giesebb sz�rszab�s �s az el�l �ssze nem �r� elej jellemezte. Mindig dupla �s kihajt�s volt. E dupla elejet h�vt�k sz�rszab� m�sz�val szecc nek. – 4. Dun�nt�li juh�szok viselt�k a k�p�nyegsz�r t. Ez keskeny, trap�z alak� darabokb�l k�sz�lt, mint a → suba. Ehhez hasonl�an ujjatlan is volt. Lehets�ges, hogy ehhez hasonl�tott az 1627. �vi gyulafeh�rv�ri �rszab�sban felt�ntetett "Fej�r sz�rb�l csin�l k�penyeg vagy bohai sz�r". Somogy �s Tolna megy�ben ezt a sz�rt�pust sz�rsub� nak nevezt�k. – 5. Ugyancsak a Dun�nt�lon, f�k�nt Veszpr�m �s Fej�r megy�kben, de a Hajd�s�gon is viselt sz�rt�pus volt a kerekgall�r� sz�r. Ujja hossz� volt �s fel�lthet�. N�ha bevarrt�k, de fenekes ujj�ra nem k�sz�tett�k. Nemcsak feh�r, hanem sz�nes – fekete, sz�rke vagy z�ld sz�n� – poszt�b�l is varrt�k.
Video
Mintegy a m�lt sz�zad elej�t�l-derek�t�l a sz�rt szeg�s sel, → r�t�t tel, v�g�l h�mz�s sel (→ sz�rh�mz�s) igen gazdagon d�sz�tett�k, val�ban cifrasz�r lett. – A sz�rnek az id�k folyam�n sz�mos v�ltozata alakult ki k�sz�t�se, funkci�ja �s a divat szerint. Ezek: 1. Nyakas sz�r. A m�lt sz�zad v�ge fel� Biharban, Hajd�ban, majd valamivel k�s�bben Kolozs megy�ben kis, �ll� gall�rt varrtak a sz�r n�gysz�gletes gall�rja f�l�. Az 1860-as �veknek nagy nemzeti felbuzdul�s�ban az �ri rend is sz�rben j�rt, de ezeket nem sz�rszab�, hanem a nyugati-polg�ri hat�sok sz�m�ra nyitottabb magyar szab� k�sz�tette. Az �ri sz�r hat�s�t l�tszik mutatni a nyakas sz�r Sz�chenyi-sz�r neve is. Elgondolkoztat� azonban k�t 16. -i �br�zol�s: magyar f��r I. Ferdin�nd udvar�ban (1560), valamint Bonfini 1581-es kiad�s�ban a c�mk�p egyik alakja. Mindkettej�k kab�t f�le fels� ruh�j�n n�gysz�gletes gall�r f�l� varrott kis, �ll� gall�r l�that�. K�v�ry L�szl� a h�dolts�g kori k�penyr�l �rva megjegyzi, hogy ennek kis, �ll� gall�rja alatt n�gysz�glet� "h�ttakar�" volt.
Ez�rt el�bb csak megrendel�sre v�lt� ba engedtek szegett vagy d�sz�tett sz�r�ket k�sz�teni, majd 1873 ut�n Debrecenben �s a Hajd�s�gon m�r "fogadott" v�s�ri elad�sra is k�sz�thettek sz�r�ket. – 8. Sz�rv�ltozat volt az �n. csillagos sz�r, mely a maty�kn�l volt divatban �s nev�t az elej�re h�mzett csillagr�l kapta. – 9. A nyakas sz�r nek 1920 k�r�l divatba j�tt v�ltozata volt a vaksz�r. Ennek eleje nem volt kihajt�s vagy k�tszeres (mint a magyar sz�rn�l), hanem a kihajtott r�szt az elej�re felvarrott, fel�lr�l lefel� halad� poszt�csipke jelk�pezte, ezzel ut�nozt�k a kihajt�st. – 10. �gynevezett sz�rkab�t ot viseltek n�hol a p�sztorok, mint P�cs vid�k�n, Somogy, Vas, Zala, Veszpr�m, Kom�rom, Gy�r �s Fej�r megy�kben. Ez eg�szen kicsi, kab�tszer� sz�r, amelynek n�ha teljes nagys�g� sz�rgall�rja volt, sz�rkab�tnak tekinthet� – mivel fel�lt�tt�k �s el�l �sszegombolhat� volt – a dun�nt�li juh�szok �ltal viselt csukly�s sz�r is. – 11. A bunda v�delm�t szolg�lta es�s id�ben a bund�ra val� sz�r, amelyr�l a Felvid�kr�l, Mez�s�gr�l, valamint D-Dun�nt�lr�l vannak adatok.
Eltérő típusok a szerint keletkeztek, hogy milyen volt a szűr hossza, az oldalsó részek és a gallér mérete, az ujját nyitottan hagyták, vagy befenekelték (ez utóbbi esetben a használati tárgyaikat tartották benne). Mindenütt ugyanúgy szabták: 11 négyzetes és téglalap alakú darabból – azok bélelése után – állították össze. Az egyszerű szabás egyben a ruhadarab régi eredetét is mutatja. A kész szűr eleje nem ért össze, csatos szíj és hátravető zsinór tartotta. A pásztorok megbecsült ruhadarabját minden tájon hangsúlyosan és dúsan hímezték – ezért a "cifraszűr" kifejezés –, leggyakrabban a két oldalán, a vállán és az alján, az összeillesztések mentén varrták ki. A gallér két alsó sarkára posztóból kerek formájú úgynevezett "csücsköt" varrtak: esős időben így alakították át csuklyává. A 19. század közepére általánossá vált darab díszítését egyedül az Alföldön bízták az asszonyokra: ők a szűrszabó mesterek utasításai szerint készítették el a jellegzetes motívumokat: szegfű, forgórózsa, címer, stb.
Magyar N�prajzi Lexikon /
- Dr. Szabó András Bőrgyógyászati magánrendelése - Orvoskereső - Magánrendelők - HáziPatika.com
- Milyen ruhadarab volt a szűr és kik viselték online
- Sült krumpli sütőben olaj nélkül
- Milyen ruhadarab volt a szűr és kik viselték 4
- Milyen ruhadarab volt a szűr és kik viselték 2018
- Mozaik matematika feladatgyűjtemény 11 12 megoldások 8
- Vásáry andré volt egyszer egy vadnyugat
- Videa hu teljes filmek magyarul 2019
Sz�les v�r�s vagy m�s sz�n� poszt� szeg�se volt. Gall�rj�n �s a h�tulja als� r�sz�n h�mz�s is lehetett. – 6. K�l�nleges c�lt is szolg�lt a fenekes ujj� sz�r. A Dun�nt�lon �s a pal�cokn�l a fel�ltve am�gy is sohasem viselt sz�r ujjait szok�s volt bevarrni, ill. egy kerek poszt�darabbal befenekelni. M�r eleve befenekelt ujjakkal is k�sz�tett�k a szab�k. P�sztorok, guly�sok, kond�sok hordt�k. Ebben tartott�k kisebb holmijukat. Az ujjat elz�r� kerek r�s csak a pal�cokn�l volt h�mzett. Itt a fenekes ujj� sz�r�k rendszerint fekete → szeg�s �ek, ezekhez �ltal�ban piros al�fog�s, → cigula is j�rult. Fekete �s piros t�bbnyire az �n. "csipk�z�s" -e is, a pal�cok fenekes ujj� sz�rein�l ritk�bban z�ld �s k�k sz�nt is alkalmaznak. A dun�nt�li fenekes ujj� sz�r�ket ink�bb piros szeg�ssel k�sz�tett�k. Ott csak kan�szok hordtak ilyeneket. – 7. A megrendel�sre k�sz�tett sz�rnek v�lt�ba varrott sz�r, a v�s�ri elad�sra k�sz�ltnek fogadott sz�r volt a neve. A m�lt sz�zadban a paraszts�g, ill. a p�sztors�g anyagi erej�t meglehet�sen ig�nybe vev� sz�r�k divatj�t a hat�s�gok f�kezni igyekeztek.
