Mikor Vegyem Be A Szelént - Miért Fontos A Szelén, Mi A Feladata, Olvassa El Ön Is Most!

50 éves kor felett a szív- és érrendszer, a szem egészségének megőrzéséért, illetve szövetek rugalmasságának és fiatalosságának megőrzéséért. Hogyan és milyen adagolásban szedjük a szelént? A szelén ajánlott napi adagja férfiaknak 70 µg, nőknek 55 µg, de sok táplálkozási szakember szerint az optimális szelénfogyasztásnak hosszú távon napi 100, illetve 200 µg közé kell esnie. Ennél többet, de legfeljebb 600 µg-ot csak rövid ideig, vírusfertőzések kezeléséhez, illetve a rák gyógyításához szabad használni. A naponta elfogyasztott táplálékkal nehéz túladagolni a szelént, de a táplálékkiegészítő formájában adagolt szelén terápiás mennyisége (naponta legfeljebb 600 µg) és a mérgező mennyiség (900 µg) közötti különbség viszonylag kicsi, ezért alkalmazása körültekintést igényel. Mérgezési tünetek: idegesség, depresszió, émelygés, hányinger, fokhagymaszagú lehelet, izzadtság, hajhullás és a körmök törékenysége. A szelén tabletta szedése általában étkezés után javasolt. A termék dobozán lévő adagolási utasítást mindig tartsuk be, az előírt adagnál többet ne szedjünk be, és csak a javasolt ideig, kúraszerűen fogyasszuk.

  1. Dr papp lajos szívsebész előadása u
  2. Eladó telek budapest 22 kerület
  3. Eladó vízparti telek szarvas békésszentandrás
  4. Mikor vegyek be a szelent pdf
  5. A három testőr 1993 videa youtube
  6. Autószerviz XIII. kerület, márkafüggetlen AUTÓSZERVIZ XIII. ker
  7. Mennyibe kerül egy michael kors táska elado
  8. Dunaújvárosi Járási Hivatal - Kormányablak Osztály | Dunaújváros MJV

Mikor vegyek be a szelent 5

Hal, hús, tojás – mennyi szelén van bennük? Ez nem tűnik túlságosan soknak, a szakirodalom és az ajánlások szerint más élelmiszerekkel összehasonlítva nagyobb mennyiségben tartalmaznak szelént a halak (pl. a szardínia, a lazac vagy a tonhal), a vörös- és fehér húsok, például a csirke, a pulyka, a marha- és bárányhús, illetve a tojás. Azt gondolhatnánk, ha ezekből eleget fogyasztunk, már meg is oldottuk a problémát. Érdemes azonban két tényezőt is figyelembe venni: egyrészt, az élelmiszerek szeléntartalma igen különböző lehet, attól függően, hogy a világ mely tájáról származik az adott étel. Ahol a talaj szeléntartalma magasabb, ott az ételek is gazdagabbak lesznek szelénben, míg azokban az országokban (így hazánkban is), ahol a talaj szelénben szegény, az élelmiszerekben is kevesebbet találhatunk ebből a nyomelemből. A másik fontos szempont, hogy a szelént nem "önmagában", hanem úgynevezett szelenoproteinek formájában tudják hasznosítani a szerveink, ahhoz pedig, hogy ezek maximális koncentrációját elérjük, bizony több szükséges annál, mint amennyit naponta az ételeinkkel beviszünk.

Tuesday, 19-Apr-22 19:56:11 UTC